adozona.hu
Mennyi áfát kell fizetni az áruminta után?
//test-adozona.hu/archive/20071001_deloitte_aruminta_afa_szamla_korultekinte
Mennyi áfát kell fizetni az áruminta után?
Tetszik
Milyen áfa-kötelezettsége van az ingyenes áruminták elosztásának? Milyen kötelezettségek terhelik a céget a befogadott számlák hitelességének ellenőrzésével kapcsolatban? Milyen feltételek alapján minősíthető egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak, és mikor "járulékos" a költség?
Meg kell különböztetni azt, hogy társaságuk kis értékű ajándék vagy áruminta juttatása keretében kívánja termékeit ismertetni a vásárlókkal. Amennyiben ajándékot akar eljuttatni a vásárlókhoz a társaság, úgy azt ingyenesen és alkalmi jelleggel kell, hogy átadja, valamint a kis értékű ajándék egyedi adót is tartalmazó forgalmi értéke - ennek hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége - nem haladhatja meg az 5000 forintot. Ha a kóstolás, termékismertetés a cél, úgy árumintáról beszélünk, értékhatár nélkül. A vállalkozásnak ugyanakkor a terméken célszerű feltüntetni az áruminta jelleget a csomagoláson, vagy eleve más kiszerelést érdemes alkalmazni. Csak ezeknek feltételeknek az együttes megléte esetén vonhatja le a társaság a kapcsolódó, előzetesen felszámított adót, és térítésmentes átadás címén sem kell adókötelezettséggel számolni. (Nincs hatás tehát az áfa szempontjából a gazdálkodásra.)
Amennyiben viszont a társaság úgy dönt, hogy egyfajta árengedményként, természetben ad kóstolót, úgy azt (korábbi vagy jelenlegi) termékértékesítéshez közvetlenül kapcsolódóan kell átadni. Ekkor azt adóalap-csökkentőként lehet elszámolni, a kapcsolódó számla helyesbítésével. További feltétele az adóalap csökkentésének, hogy a térítésmentesen átadott termék forgalmi értéke ne haladja meg annak a termékértékesítésnek az ellenértékét, amelyhez kapcsolódik, valamint, hogy a térítés nélküli termékátadás feltételei előre rögzítettek legyenek (pl. minden x. sajthoz a soron következő "ingyen" jár, vagy ha a megrendelés értéke meghalad X Ft-ot, úgy egy új termékünkért nem kell fizetni, stb).
Az APEH ellenőrzést folytatott társaságunknál áfa adónemben. Több beszállítónk által kiállított számla hitelességét is megkérdőjelezte, és állapította meg a számlákról az áfa levonásunk jogszerűségét. Érdeklődnénk, hogy milyen kötelezettségek terhelik társaságunkat a befogadott számlák hitelességének ellenőrzésével kapcsolatban.
Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése szerint adólevonási jogot hiteles bizonylat alapján van mód, és a számlában szereplő adatok hitelességéért az azt kibocsátó a felelős, azonban a vásárlónak az általa befogadott számlával kapcsolatban kellő körültekintetéssel kell eljárnia.
A Pénzügyminisztérium számos iránymutatást adott közre, amelyben a vásárlót az áfatörvény rendelkezései alapján terhelő kellő körültekintés elemeit határozza meg. Ennek értelmében a kézi kitöltésű számla esetében a vásárló ellenőrizheti, hogy a számla sorszáma nyomdailag előnyomott-e, tollal, olvashatóan, és a törvényben előírt adattartalommal töltötték-e ki, az esetleges javításokat szabályszerűen végezték-e el.
Számítógéppel előállított számla esetében a vevőnek arra van rálátása, hogy a számla sorszámozott, példánysorszámozott-e, adattartalma megfelelő-e. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint amennyiben a számlát befogadó vevő a kézi- illetőleg gépi számla fentiekben részletezett adatait, körülményeit ellenőrizte, úgy a tőle elvárható „kellő körültekintéssel” járt el, és az adólevonási jog az áfa-törvény általános szabályai szerint megilleti, feltéve, ha a bizonylat adóalanytól származik és valós gazdasági eseményt tükröz. (Azaz a beszerzés körülményeit figyelembe véve célszerű az eladó áfa-számát is ellenőrizni: létezik-e, nincs-e felfüggesztés alatt, stb. Mivel üzletben való vásárlásnál ez nem megoldható, ott ez nem kívánalom, erre utaltunk a körülmények mérlegelésének fontosságával.) Ugyanakkor a nagy értékű ügyletnél, nagy adótartalmú termék vásárlásánál, illetőleg új üzleti partner esetén, továbbá minden olyan esetben, amikor a vétel körülményei eltérnek a szokásos kereskedelmi értékesítés körülményeitől, elvárható az is, hogy a vevő a cégnyilvántartásból megbizonyosodjon az adott cég létéről, adatairól. A vevőtől az adott ügyletben csak a szokásos gondosság várható el, úgy, mint az eladó adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzése. Ha a vevő ezeknek a követelményeknek eleget tett, nem vitatható el tőle az adólevonási jogosultság.
Ugyanakkor az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat alapján megjegyezzük, hogy a számla "hitelessége" alatt az adóhatóság nem a számla és az ügylet valódiságát, hanem általánosan a számla helyes kitöltését, annak helyes adattartalmát érti. Így a vevőnél akadályozza meg az áfa levonhatóságát akkor, ha az ügyletet az eladó egyébként nem jó adómérték alá sorolta (ezáltal több áfát számított fel a feltétlenül szükségesnél), vagy az eladó nem megfelelő SZJ- vagy vtsz-számot (azaz a termékek és szolgáltatások azonosító számait) használt. (Ez utóbbi esetek akkor is kifogás tárgyai, ha azokat egyébként nem is kellett volna a számlára ráírni, de mégis megtették.)
Társaságunk több díjbeszedő társaság megbízásából végez számlázási és postázási tevékenységet. A kérdésünk a következő: milyen feltételek alapján minősíthető a postázási szolgáltatásunk közvetített szolgáltatásnak, és mikor "járulékos" a költség? Az előbbi esetben ugyanis adómentesen számlázhatnánk, az utóbbiban azonban áfásan.
Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése értelmében, amennyiben egy adóalany a szolgáltatásnyújtást saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője és nyújtója is. Ebben az esetben a tárgyi adómentes szolgáltatásokat általános forgalmi adómentesen kell a szolgáltatás nyújtójának tovább számláznia vásárlója felé. Azonban az áfatörvény rendelkezése szerint az általános forgalmi adó alapjába beletartozik a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költség, még akkor is, ha az külön megállapodáson alapul. Ennek értelmében amennyiben a főszolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyi adómentes szolgáltatás járulékos jellegű, de közvetlenül a főszolgáltatáshoz kapcsolódik, úgy a tárgyi adómentes szolgáltatás értéke a főszolgáltatás adóalapjába beletartozik, így arra vonatkozóan általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli a teljesítésre kötelezett felet.
Az előbbiek alapján a járulékos szolgáltatásssá minősítés tekintetében tehát nem annak van jelentősége, hogy a szolgáltatást külön számlán, illetve külön szerződésben rendelik-e meg, hanem annak, hogy az alapügylet - amelyhez kapcsolódhat a járulékos szolgáltatás - a felek megállpodásának megfelelően mikor teljesített, és annak teljesítése a járulékos szolgáltatás hiányában lehetséges vagy sem, valamint a tényleges felmerüléssel arányos-e. Ha - bár nem biztos, hogy azonos áron, de - a tényleges felmerülés szerint számláznak tovább (esetünkben a postai szolgáltatás díja különbözhet aszerint, milyen viszonylatról, mekkora küldemenyről, miféle extra szolgáltatásról kell számlázni), ugyanazon szolgáltatást nyújtják tovább, azaz közvetített szolgáltatás van. Amennyiben azonban pl. átalányértéket számláznak tovább postaköltség címén (pl. ha a megrendelés értéke ennyi és ennyi, akkor 500 Ft a postaköltségként fizetendő összeg, 5000 Ft feletti megrendelésnél azonban postaköltséget nem számítanak fel), a fő szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásról beszélünk, és akkor a fő szolgáltatás adóalapjába számít bele a kérdéses összeg.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
