Kell-e áfát fizetni perköltség után?

Megosztás Tetszik

Levonhatja-e a cég a szállásköltségre adott előleg áfáját? Egy perben vesztes félnek a perköltséget áfásan vagy anélkül kell megfizetnie? Hogyan  és milyen módon kell hivatkoznia a cégnek az unió 6. áfa-irányelvére? Olvasói kérdésekre Drabos Erik, a Deloitte szakértője válaszolt.

Szállásköltségre adtunk 15 százalék előleget, ennek áfá-ját levonhatjuk-e, ha tudjuk, hogy a végszámlában a szálláshoz kapcsolódó étel és italfogyasztás (például szobaszerviz, minibár) is valószínűleg szerepelni fog)?

Az előleg adójogi szempontból osztja a főszolgáltatás sorsát. Így amennyiben a szállásköltségre adott előlegről tudjuk, hogy egyébként a cég adóköteles bevételszerző tevékenységéhez kell, úgy az előlegről kiállított számlán feltüntetett általános forgalmi adó összegét levonhatjuk. Nyilvánvaló továbbá, hogy az előleg csak a szállás foglalásához tapad, hisz a fogyasztás mértékéről előzetesen nincs információnk. Ezáltal az előleg áfája az általános szabályok szerint levonható. 

Amennyiben  viszont a végszámla elkülönülten tartalmazni fog étel és ital fogyasztást is, úgy annak általános forgalmi adó összege csak akkor vonható le, ha az étel és ital fogyasztást továbbértékesítési céllal vásárolták meg. (Tehát például azt külön átterheljük a munkavállalóra.) Amennyiben a szállásköltség a kötelező reggelit is tartalmazza, úgy annak az áfa-levonásra semmilyen megszorító hatása sincs. Azaz mind az előleg, mind a végszámla áfájának levonása az általános szabályok szerint állapítható meg.

Cégünk egy peres eljárás eredményeként pert vesztett, és a bíróság perköltség megfizetésére kötelezte társaságunkat. Az ítéletben a bíróság a perköltség egyes elemeit a nettó összeg áfá-jával növelt módon határozta meg. Társaságunk azonban nem kapott áfá-s számlát  a pernyertes féltől a perköltségről . Cégünk követelheti-e, hogy a pernyertes fél áfá-s számlát állítson ki?

Röviden, a peres felek közötti perköltség elszámolás nem esik az Áfa tv. hatálya alá, így a perköltség jogosultjától nem követelhető általános forgalmi adót tartalmazó számla, de a költségek között az áfa lehet kalkulációs tényező. 

Igaz, hogy az Unió 6. áfa-irányelvére közvetlenül hivatkozni nem lehet, mert az csak "irányelv", nem pedig rendelet?

Nem, nem igaz, bár bizonyos megszorításokat kell tennünk. Egyrészt eleve csak az uniós csatlakozás napjától, tehát 2004. május 1-jétől alkalmazandók az Unió szabályai (vagyis azt megelőző időszakok gazdasági eseményeinél uniós szabályokkal nem érvelhetünk). Másrészt - az Európai Bíróság jogértelmezése alapján - mérlegelni kell azt is, kellően konkrét irányelvi rendelkezést szeretnénk-e alkalmazni. Vagy az adott tagállamnak lehetett-e mozgástere a rendelet konkrét megvalósításában. 

Tipikus példája az irányelv közvetlen hatályának például az áfás számla aláíratásának kérdése, hisz az értelmezendő rendelkezés szerint "A tagállamok nem fogják megkövetelni a számla aláírását.", így arra az adózók konkrétan hivatkozhatnak, amennyiben kellően tisztázzák az irányelv konkrét célját.

Ugyanakkor például a mostanában felvetett, a behajthatatlan követelések kezelése kapcsán az irányelv szabálya a következő: "…teljes vagy részleges nem fizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell. Teljes vagy részleges nem fizetés esetén azonban a tagállamok ettől a szabálytól eltérhetnek