Adófizetés ingatlanértékesítés után és céges autó üzemanyag-elszámolása és a nyugdíjas jövedeleme

Megosztás Tetszik

Milyen adófizetési kötelezettsége van annak, aki családi házat értékesít? Elszámolhatja-e a cég az üzemanyagot céges autó után? Milyen adósávba esik a nyugdíjas egyforintos jövedelme? Az Adózóna olvasóinak kérdésére az APEH válaszolt.

Mi a teendő akkor, ha egy elkezdett családiház értékesítésből 9 millió Ft bevételem származik, és az ingatlanra vonatkozóan költségként csak a telek vételárát - 1 millió Ft tudom számlával igazolni. A házat eredetileg saját részemre kívántam építeni, így az építési anyagokról számlákat nem kértem. Mivel magam építettem, így kölségként számlával igazolni munkadíjat szintén nem tudok. Kérdésem: gyakorlatilag 8 millió Ft után kell adót fizetnem, vagy számlán kívül tudok igazolni más módon költséget egy ellenőrzés során? Az ingatlanon az építés folytatásához szükséges építőanyagot külön adásvételi szerződéssel eladtam 1 millió Ft értékben. Ez után kell-e valamilyen adót fizetnem? 

Abban az esetben, ha a félkész ingatlanba beépített anyagköltséget a magánszemély nem tudja igazolni, akkor szakértőt kérhet fel a beépített költségek értékének igazolására. A szakértő által megállapított összeg a bevételből levonható a jövedelemszámítás során. Az építőanyag értékesítése ingó értékesítésnek minősül, a bevételből a szerzéskori érték levonható. Amennyiben a szerzéskori érték nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, mely után az adó mértéke ugyancsak 25 százalék. Ingóság értékesítése esetén nem kell megfizetni az e címen megszerzett jövedelem adójának 50 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az ingó értékesítésből származó jövedelem összegéből -éves szinten- 200 000 forint után nem kell az adót megfizetni.

A vállalkozás tagja a saját nevére tulajdonosként veszi meg a személygépkocsit, de üzembentartónak a vállalkozást tünteti fel. Elszámolhatja-e a vállalkozás a cég nevére szóló üzemanyag, illetve javítási számlákat? Esetleg, ha az üzembentartás mellé még egy használatba adási szerződést is megírnak, akkor inkább lehetőség van-e erre?

A leírtak szerinti esetben a vállalkozás magánszemély tagja a nevén szereplő (tulajdonos) gépkocsit a vállalkozás, mint üzembentartó használja. Kérdés, a költségelszámolás lehetősége.

Amennyiben a használatra átengedett gépkocsi fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos költségek, ráfordítások viseléséről a felek úgy állapodnak meg, hogy azok a vállalkozást terhelik, nincs akadálya annak, hogy a vállalkozás a nevére szóló számlák – a számviteli törvény előírásai szerinti szabályszerű bizonylatok – alapján elszámolja a felmerült költségeket.

Amennyiben továbbá a vállalkozásnál a gépkocsi „cégautóként” funkcionál, vagyis részéről vállalkozási célú (hivatalos utazásokra történő) használat valósul meg, úgy társasági adóalap-növelési kötelezettsége sem keletkezik (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontjának második fordulata értelmében ugyanis a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás). 

Az szja számolásánál már a nyugdíj is számít - alapesetben a nyugdíj 0-kulcsos, azaz mentesül az szja alól. Ha viszont valaki nyugdíj mellett dolgozik, akkor éves személyi jövedelemalapjába már a nyugdíj összege is beleszámít: havi bér, plusz havi nyugdíj, megszorozva az év 12 hónapjával adja azt az alapot, amely után az szja-t kiszámolják. Ez alapján a nyugdíj adómentessége megszűnik. Idáig úgy tudtam, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság, azaz az adóalap összegébe ugyan beleszámít, de a rá eső adót nem kell megfizetni. Ezzel szemben a fentiek tükrében úgy tűnik, hogy a munkát végzõk esetében a nyugdíj is adózik. Ez azt jelentené, hogy ha az év során szerzek 1 Ft munkajövedelmet, akkor az egész nyugdíjam után adót kell fizetni.

 A nyugdíj összege a 2007. évtől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a munkaviszonyból származó jövedelemmel a nyugdíj összegét össze kell vonni, de a nyugdíjra eső adó összegét a megállapított adó összegéből le kell vonni. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a nyugdíj összege miatt a munkaviszonyos jövedelem a magasabb adósávba átcsúszik az összevonási kötelezettség miatt.