adozona.hu
Szürkezónás adózók: osztogatnak vagy fosztogatnak?
//test-adozona.hu/altalanos/Szurkezonas_adozok_osztogatnak_vagy_fosztog_MGMJUT
Szürkezónás adózók: osztogatnak vagy fosztogatnak?
A fogyasztói szokások jelentős megváltozása által létrejött „sharing economy” cégek – Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik – úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat néhány év leforgása alatt. Számos ilyen vállalat mára világméretű céggé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan nemcsak iparágakat, de milliók mindennapi életét is átalakítja az új trend: közösségi irodaházakban ad hoc lehet irodát „bérelni” akár pár órára, bepattanhatunk mások autójába egy rövid fuvarra vagy Bubit bérelhetünk két kattintással, ahogy már lakáséttermi vacsorával zárni a napot is teljesen természetes esemény. A PwC Magyarország szakértői tanulmányukban azt vizsgálják, milyen hatással lehet ez a globális trend az üzleti és a hétköznapi életre, illetve milyen szabályozói és működési problémák várnak megoldásra.
A PwC Magyarország Osztogatnak vagy fosztogatnak? – A sharing economy térnyerése című tanulmánya hét kiemelt iparágat vizsgál, – mobilitási iparág, kiskereskedelem és fogyasztói javak, turisztika és szállodaipar, szórakozás, multimédia és telekommunikáció, pénzügyi szektor, energetikai szektor, valamint emberi erőforrások szektor –, ahol a sharing economy már most jelentős, vagy nagy növekedési potenciállal rendelkezik.
„Munkavégzés a Kaptár közösségi házból, Szatyorboltból vásárlás, egy csavarhúzó bérlése a Miutcánk oldaláról, pihenés egy olasz házaspár kert végi házikójában. Rövid idő leforgása alatt teljesen más szokások váltak rutinszerűvé a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Minden bizonnyal az elmúlt és a következő évek egyik legfontosabb globális üzleti trendjéről és sikertörténetéről beszélhetünk a sharing economy esetében, amely – bár vitákkal övezett – kétségkívül jelentős hatással lesz az életünkre és az üzleti környezetre is” – mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője.
A sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással:
- kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (például tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz),
- on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT-platformon keresztül,
- bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek,
- törekedve a fenntarthatóságra.
A PwC egy korábbi tanulmánya szerint 2013-ban azon öt iparágban, amelyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok. 2025-re bevételük várhatóan már a 335 milliárd dollárt is eléri, és ezzel a vizsgált piacok bevételének felét a megosztáson alapuló modellt követő cégek fogják uralni. 2015 júliusában a Wall Street Journal elemzése szerint az Uber értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt, amivel értékesebbnek számít, mint az S&P 500-as cégek 80 százaléka, míg az Airbnb elérte a 24 milliárd dolláros cégértéket.
A sharing economy terjedése több társadalmi, gazdasági változásra is visszavezethető. Ilyen például a fejlett digitális platformok, valamint eszközök okozta „IT-robbanás”, amely minimalizálta a terjesztési költségeket. Szintén hatással volt a sharing economy térnyerésére a globalizáció és az urbanizáció, hiszen ez utóbbi már földrajzilag is közelebb hozta egymáshoz a keresletet és a kínálatot, elősegítve ezzel a megosztás lehetőségét. További fontos trend a gazdasági racionalitás; a hozzáférés alapú gazdaságban elég csak az eszköz-használat után fizetni, így nem kell a fenntartás költségeit is magunkra vállalni. Végül pedig a fogyasztói igények is megváltoztak: más lett a tulajdonhoz való viszony; ma már nem olyan fontos, hogy birtokoljunk egy autót, az viszont annál inkább, hogy gyors megoldást találjunk egy adott problémára. A fogyasztói döntésekben továbbá a környezettudatos szemlélet is egyre nagyobb szerepet játszik.
A tanulmány szerint mindezek mellett a sharing economy vállalatok sikerességének másik fő oka a méretgazdaságosságukból fakadó jelentős költségelőnyük: a lokális piacra belépő globális szereplőnek a szolgáltatásnyújtásra eső fix költsége alacsonyabb a helyi szereplőkénél. Továbbá üzleti modelljük révén rendkívül gyorsan is terjednek, mivel egy új piacra való belépés számukra csak minimális költségekkel jár.
„Bár az innováció a piaci verseny természetes velejárója, sőt hajtóereje, a sharing economy cégek működése számos problémát és szabályozási igényt vet fel. Adózás és foglalkoztatás tekintetében szürkezónának tekinthető a szektor, így költségvetési szempontból egyértelműen a kifehérítése, az adóbevételek és a foglalkoztatottak számának növelése lehet a cél. A sharing economy szereplők ugyanis – akik akár professzionálisan, teljes munkaidőben is végezhetik az adott szolgáltatást – alacsonyabb költségekkel és kisebb adminisztratív terhekkel szembesülhetnek a hagyományos szereplőkhöz képest, így versenyelőnyhöz juthatnak. További nehézséget jelent, hogy ugyan a sharing economy platformok által működtetett értékelési rendszerek jelentős önszabályozó hatással bírnak, nem minden esetben biztosított a felhasználók megfelelő védelme előre nem kalkulálható esemény vagy hiba esetén” – hangsúlyozza Osztovits Ádám.
Többen megkérdőjelezik, hogy valóban fenntartható-e a sharing economy cégek működési modellje, mivel jó néhány, jelentős felhasználóbázissal rendelkező cég is veszteségesen üzemel. Kérdéses, hogy a jellemzően kockázati tőkéből finanszírozott agresszív piacszerzési életszakasz után közép és hosszú távon tudnak-e majd nyereségesen működni ezen cégek. Azonban a sharing economy modell egyre gyorsuló terjedése, a cégek robbanásszerű növekedése tagadhatatlan tény, ezért a vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a trendet. A „hagyományos” cégeknek mindenekelőtt azt kell átgondolniuk, hogy melyek azon szolgáltatási területek, ahol potenciálisan megjelenhet egy sharing economy szereplő, majd ezek azonosítása után a cégeknek választ kell találniuk, hogyan képesek lépést tartani ezzel a trenddel.
Ennek viszgálata során a PwC szakemberei három fő irányvonalat azonosítottak:
- A jelenlegi ügyfélkör védelme
- Stratégiai együttműködések
- Sharing economy termékek fejlesztése, vagy akár a teljes működés átállítása sharing economy modellre
A hatékony válaszok iparáganként és cégenként különbözhetnek. A kevésbé veszélyeztetett iparágak esetén, ahol a sharing economy szereplők csak a piac egy kis szegmensét tudják megszerezni, inkább a reaktív válaszok, mint az ügyfélkör védelme lehet helyes megközelítés rövid távon. Közép és hosszú távon azonban, illetve a sharing economy által jobban fenyegetett iparágakban proaktív lépések szükségesek – javasolják a PwC szakértői.
Hozzászólások (0)