Romló magyar gazdasági adatok, kedvezőtlen kilátások

Megosztás Tetszik

Az első negyedévben a magyar növekedésnél az unióban csak a görög volt kedvezőtlenebb, a vártnál rosszabb adat miatt a GKI 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az MTI-hez eljuttatott előrejelzésben kiemelik: az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése 3,5 százalék lehet.

Miközben az EU-ban az előző negyedévhez viszonyítva a növekedés 0,3 százalékról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat - egyedüliként az EU-ban – 0,9 százalékos visszaesést jelzett. Az ipari termelés 2016 első három hónapjában mindössze 0,3 százalékkal bővült. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése 1,6 százalék. Az autógyártók közleményei, illetve a megyei statisztikák alapján feltételezhető, hogy a gondok elsősorban az Audit érintik. Ugyanakkor az ipari fékeződés általános jellegét mutatja, hogy a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-ben visszaesés következett be. A leggyorsabban a második legnagyobb iparág, az elektronikai ipar bővült.

Az építőipari termelés az I. negyedévben 27,6 százalékkal zuhant, ezen belül a mélyépítőipar több mint 50 százalékkal, a magas-építőipar közel 20 százalékkal. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez március végén 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó mintegy 60 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké közel 50 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanakkor kedvező, hogy a márciusban megkötött új szerződések volumene közel 50 százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Mindezek alapján az év során a visszaesés mértékének jelentős enyhülése várható, de az év egészében így is 10 százalék körüli csökkenés valószínű.

Tavalyhoz képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult, 4,3 százalékra, de így is dinamikus maradt. A lassulás a fehéredési hatás kifutásának következménye, a dinamizmust pedig mindenekelőtt a vásárlóerő gyors bővülése magyarázza.

A reálkeresetek az I. negyedévben 7,4 százalékkal emelkedtek, a vállalkozói szektorban 6,7 százalékkal, a költségvetésiben 7,5 százalékkal - de ezen belül a közfoglalkoztatottak nélkül mintegy 11,5 százalékkal. Ez a tavalyi 2,6 százalékhoz képest élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme 2016-ban 3,5 százalék körül várható.

A fogyasztói árak az idei első négy hónapban alig, 0,3 százalékkal emelkedtek. Az áprilisi 0,3 százalékos emelkedés így is a tizedik legmagasabb az EU-ban - az átlag 0,2 százalékos defláció volt -, a márciushoz viszonyított 0,8 százalékos növekedés pedig a második leggyorsabb. Az MNB májusban folytatta, s feltehetőleg befejezte új kamatcsökkentési periódusát; a jelenlegi 0,9 százalék várhatóan egy jó ideig fennmarad. A Fitch felminősítése érdemben nem változtatott a forint gyengeségén, a további felminősítések a vártnál szerényebb idei növekedés, a lazább jövő évi költségvetés, valamint az MNB körüli botrányok miatt kérdésesek, de előbb-utóbb megtörténnek.

Az államháztartási hiány az első négy hónapban nagyon kedvezően alakult: az elmúlt másfél évtizedben még sohasem volt ilyen alacsony a deficit. Ugyanakkor feszültséget vetít előre, hogy a 2016. évi költségvetés módosítása néhány előirányzatot – például az oktatás esetében – magasabban állapít meg, mint a beterjesztett 2017. évi költségvetés. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2016. I. negyedév végén a kedvező költségvetési folyamatok ellenére 1,6 százalékponttal emelkedett 2015 végéhez képest, mivel a mesterségesen leszorított tartalékokat pótolni kellett.