Nyári munka: hogyan marad a legtöbb pénz a diákok zsebében?

Megosztás Tetszik

A nyári szünidőben sok fiatal szívesen vállal (vagy vállalna) munkát. A diákokat értelemszerűen az a kérdés foglalkoztatja leginkább, hogy ezért cserébe mennyi pénz marad a zsebükben?

A munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetve ettől eltérően – az iskolai szünet alatt – munkaviszonyt létesíthet az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

A következőkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a bruttó keresetből mennyi pénz marad a diákmunkások zsebében, kiegészítve néhány ezzel összefüggő társadalombiztosítási következménnyel is.

A szünidei munkának talán a legoptimálisabb és ezért a legelterjedtebb formája az iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés. Ez azt jelenti, hogy a diák (pontosabban a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató) az iskolaszövetkezettel köt szerződést egy harmadik személynél folytatott munkavégzésre. Ebben az esetben tehát az iskolaszövetkezet a munkáltató, de a tényleges munkavégzésre a szolgáltatás fogadójánál kerül sor, aki ugyancsak adhat utasítást a munkavállalónak.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatójára, tagjára az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás. Ennek közvetlen pozitív hozadéka, hogy a bérét nem terheli semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem, azaz a munkáltató nem fizet utána szociális hozzájárulási adót, és nem von le tőle egyéni járulékokat.

Hátránya viszont ennek, hogy a diákot e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás (például táppénz) nem illeti meg, és üzemi baleset esetén sem jogosult baleseti ellátásra.

A járulékfizetés alóli mentesség azonban nem jelenti azt, hogy dolgozó diák bruttó munkabére megegyezik a „nettójával”, hiszen a 16 százalékos személyi jövedelemadót természetesen levonja a kifizető tőle.

Amennyiben a foglalkoztatásra nem iskolaszövetkezeten keresztül kerül sor, akkor arra a jogviszonyra társadalombiztosítási szempontból is az általános szabályok vonatkoznak. Ez például munkaviszony esetében azt jelenti, hogy a foglalkoztatónak a diákot biztosítottként be kell jelentenie, és a bére után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a már említett 16 százalékos személyi jövedelemadón túl a munkabéréből le kell vonnia a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

A járulékfizetésért cserébe viszont valamennyi társadalombiztosítási ellátás megilleti a diák munkavállalót, keresőképtelensége esetén akár táppénzt is kaphat, sőt nyugdíjszolgálati időt is szerez. Ez utóbbi kissé mosolyogtatóan hangzik mintegy fél évszázaddal a nyugdíjjogosultság előtt. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a jelenleg nyugdíj előtt állók közül nagyon sokan próbálják bizonyítani, hogy hajdanában szünidei munkavállalóként nyugdíjjárulékot fizetettek.

Ugyancsak nincs járulékfizetési kötelezettsége és teljes körű biztosítása az egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka) keretében alkalmazott munkavállalónak, de jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

Az ilyen jogviszonyból származó jövedelem után személyi jövedelemadó sem terheli a dolgozót, amennyiben a kapott jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér napi összegét, azaz a 4670 forintot. Az a fölötti rész után viszont 16 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni.

Végül figyelmeztetnünk kell arra, hogy amennyiben a diák a szünidőben végzett munkájáért bármilyen formában adóköteles jövedelmet ér el, akkor a következő évben szja- bevallást kell benyújtania.

OLVASSA EL korábbi írásunkat is, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a 18. életévét be nem töltött munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül, és ennek megfelelően több, az általánostól eltérő szabály is védi: 
Szigorú szabályok: így lehet fiatal munkavállalókat dolgoztatni