Magyar gazdaság: nem sok jót lát a gazdaságkutató

Megosztás Tetszik

A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második félévben némi gyorsulás valószínű – írja legfrissebb prognózisában a GKI.

A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt. A második félévben azonban az államháztartási hiány – részben az élénkítéssel összefüggésben - némileg magasabb, a külső aktívum pedig a mérséklődő cserearány-javulás miatt kisebb lehet az első félévinél, miközben lassan megkezdődik az áremelkedés.

A magyar gazdaság 2016 első félévében csak 1,7 százalékkal (2015 első félévében még 3,1 százalékkal) növekedett. Ráadásul az EU-ban használatos (például az egyes negyedévek eltérő számú munkanapját is figyelembe vevő) statisztika szerint a GDP első félévi növekedése csak 1,2 százalék. Ezért – bár a második negyedévi növekedés érezhetően magasabb volt az első negyedévinél, s további gyorsulás valószínű – rendkívül valószínűtlen a kormány által várt 2,5 százalékos, s különösen az MNB által prognosztizált 2,8 százalékos idei növekedés elérése. A GKI egyelőre nem változtat 2 százalékos idei növekedési előrejelzésén, de az ennél kisebb ütemnek nagyobb a valószínűsége, mint a magasabbnak.

Az első félévi magyar növekedés egyébként nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,8 százalék, a szlovák 3,7 százalék, a román egyenesen 5 százalék volt – de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el.

Az ipari termelés az első félévben 2,3 százalékkal haladta meg a tavalyit, a termelés szintje pedig júniusban alig volt nagyobb a tavaly decemberinél. Az építőipari termelés első félévi zuhanása több mint 25 százalékos, áprilistól kezdve azonban az előző hónaphoz képest már növekedés volt tapasztalható. A második félévben mindkét ágazatban az első félévinél kedvezőbb teljesítmény várható. A kiskereskedelmi forgalom több mint 5 százalékkal emelkedett, az év egészében is hasonló ütem várható.

Az export euróban számolva az első félévben 2 százalékponttal gyorsabban bővült az importnál. A cserearányok az első öt hónapban 2,5 százalékkal javultak, az év hátralevő részében azonban ennél kisebb javulás valószínű (a tavalyi világpiaci energiaár-esés bázisba kerülése miatt).

A bruttó keresetek az idei első félévben 6 százalékkal, a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat nem számítva a versenyszférában közel 7 százalékkal, a költségvetési szektorban 12 százalékkal nőtt a reálkereset. Az első hét hónapban az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, éves átlagban 0,5 százalék körüli áremelkedés, 7 százalék közeli reálkereset-emelkedés valószínű. Mindez az I. negyedévi 4 százalékos fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött – olvasható a GKI jelentésében. A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította a 2016. évi költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét, őszre pedig egy gazdaságélénkítő csomagot ígér, s kényszerű kiadásai is lesznek (például a kórházak újratermelődő adósságállománya miatt). Ezért – bár az államháztartási hiány az első hét hónapban még nagyon kedvező –, 2016-ban a tervezett 2 százaléknál magasabb, 2,3 százalékos deficit valószínű. A GDP-arányos államadósságban a GKI csak szerény csökkenésre, 75 százalék körüli év végi értékre számít, mivel az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezést csak részben tudja ellensúlyozni a földárverési bevételek adósságcsökkentésre tervezett fordítása; a GDP pedig elmarad a kormányzat által prognosztizálttól.