Labdarúgó-Európa-bajnokság: mindenkinek van véleménye róla

Megosztás Tetszik

A labdarúgó-Európa-bajnokság nyitó mérkőzésének közeledtével hétre hétről egyre több vélemény és komment látott napvilágot. Az UEFA által rendezett torna szervezése körül hónapokig nagy volt a bizonytalanság – a Covid–19-világjárvány miatt egy évet tolódott az időpont, változtak a helyszínek, és kétséges volt az is, hogy nézők előtt zajlik-e az esemény. Végül eltérő megoldások születtek arra vonatkozóan, hogy hány százalékában vehetnek részt szurkolók a mérkőzéseken, ez pedig sok sportszeretőt – vagy éppen a sportot kevésbé kedvelőt – késztetett véleménye megosztására. Hol beszéltek a legtöbbet az Eb-ről? Hogyan ítélték meg az egyes rendező országokban a nyár kiemelkedő eseményét? Ezeket vette górcső alá a PwC Magyarország és a SentiOne elemzőcsapata.

Az adatok nem férnek be egy stadionba

A PwC Magyarország sporttanácsadói és a SentiOne online listeninggel foglalkozó csapata 2021 tavaszán többek között a fenti kérdéseket vizsgálták. Ennek alapját az Euro 2020 körüli nyilvánosan elérhető online beszélgetések adták. A kutatás során 216 868 darab említést elemeztek, amelyek képzeletben megtöltenék mind a Wembley Aréna 90 ezres, mind a német Allianz Aréna 75 ezres és a Puskás Aréna 67 ezres nézőterét.

Németország mellett Magyarországon tarolt leginkább az Eb-téma

2021. március 15. és május 15. között több mint 217 ezer tartalom látott napvilágot az Eb kapcsán, amelyek közül a legtöbbet német nyelven tették közzé, ezt követi a magyar, majd az angol nyelvű megjelenések darabszáma. Magyar nyelven az április 5-ei héten majdnem háromszor annyi említést tettek közzé a témában, mint bármely más vizsgált nyelv esetében. A rekordszámú megjelenés elsődleges oka a 100 százalékos nézői részvétel vállalása az UEFA felé, amelynek értelmében a Puskás Aréna lehet az egyetlen helyszín, ahol teltház előtt rendezik meg a mérkőzéseket.

A dán és az angol nyelvű kommentek derűsek, a magyar tartalmak már kevésbé

„Az érzelmi tölteten alapuló ún. Brand Health Index mutató alapján a rendező országok Európa-bajnoksággal kapcsolatban meglehetősen eltérően vélekedtek az online térben. Semleges érzelmeket mutattak a témával kapcsolatban a német-, az olasz- és a spanyolajkúak, dán, illetve angol nyelven publikálták arányaiban a legtöbb pozitív tartalmat. Az orosz és a holland mögött a harmadik legnegatívabb BHI-vel rendelkező nyelv a rendező országok között a magyar” – mutat rá Boda Daniella, a SentiOne kutatási vezetője.

„A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyébként is rendhagyó lett volna, hiszen most először nem terveztek házigazdát az eseménynek. A tíz ország és megannyi kultúra nagyszerű összefogását a pandémia nem segítette. Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy különböző adatok mentén bemutatjuk, hogy a kihívásokkal teli körülmények milyen érzelmeket váltottak ki az online térben. Az egészségügyi aggodalmak és a rendező országok különböző helyzete ellenére egy dolog változatlan: a futball népszerűsége” – mondja Kelemen Árpád, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Nem a mennyiségtől függ mennyire népszerű az Euro 2020

Annak ellenére, hogy említésszámban az orosz nyelvű találatok az utolsó előtti helyen szerepeltek, mégis ezek a tartalmak értek el a legtöbbször a netezőkhöz. A majdnem 5 ezer tartalommal több mint 1 milliárd alkalommal találkozhattak a felhasználók, köszönhetően elsősorban az oroszok legkedveltebb social media platformjának. Elérésben a második helyen az angol, a harmadikon pedig a holland tartalmak végeztek – ezek alapján az Eb orosz, angol, és holland nyelven a legnépszerűbb.

A dobogósokat a népszerűségi sorrendben a spanyol, a német, a magyar és a dán tartalmak követték. Annak ellenére, hogy románul a negyedik legnagyobb mennyiségben beszélgettek az Eb-ről, elérésben az utolsó előtti helyet érték csak el. Az Euro 2020 tartalmak olasz nyelven érték el a legkevesebbszer a felhasználókat a vizsgált nyelvek közül.

Továbbra is „tízmillió futballedző országa vagyunk”

A kéthónapos vizsgálati időszakban rengeteg Eb-vel kapcsolatos beszélgetést publikáltak a felhasználók az online térben magyar nyelven. A több mint 51 ezer említést, csak az 57 ezer német nyelvű adat előzte meg. Míg német nyelven kiegyenlítődött a pozitív és negatív érzelmi töltetű tartalmak aránya, addig a magyar nyelvű említések érzelmi töltete 74 százalékban volt semleges, 18 százalékban negatív, és 8 százalékban pozitív. A beszélgetések platformját tekintve a magyarok 47 százalékban a Facebookon, 44 százalékban a weboldalakon, és csupán 7 százalékban blogokon keresztül osztották meg az Eb-vel kapcsolatos véleményüket, meglátásaikat.

A nemek összehasonlításában magyar nyelven volt az egyik legmagasabb a női hozzászólók aránya – a hazai tartalmak 22 százalékát női netezők írták. Ennél magasabb női arány csak a román nyelvű tartalmakban volt tapasztalható (24 százalék).