Mikor sért személyiségi jogot egy film? Döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Személyiségi jog megsértése indított perben meghozott ítéletéről közölt tájékoztatót honlapján a Kúria.

A felperes keresete szerint az alperes elsődlegesen az általa forgalmazott mozifilmben, másodlagosan a filmmel összefüggő és az alperes honlapján megjelent közleményben sértette meg a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett keresetnek helyt adó rendelkezéseit megváltoztatta a keresetet teljes egészében elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Megállapította, hogy a film bemutatását megelőző közlemény kizárólag a szereplők valós személyekkel történő beazonosíthatóságát szolgálta, ezért a műalkotás és a közlemény együttes értékelése alapján lehetett eldönteni, hogy az alperes szereplőábrázolása egyben a felperes cselekvőségének állítását jelenti-e.

A művészi kifejezések, illetőleg kritikák kifejezésre juttatása része a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának. Annak eldöntésénél, hogy a filmalkotás sérti-e a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogot, azt kell megítélni, hogy az általános közfelfogás szerint a néző a cselekményszál egyes összefüggéseit mennyire érzékeli a valóságra történő utalásként. Minél jobban tükrözi a mű a néző számára a valóságot, annál indokoltabb lehet a személyiségi jog védelmének előtérbe helyezése. A film cselekményének összefüggései alapján az átlagosan tájékozott néző számára nyilvánvaló, hogy a valós személyekhez köthető karakterek filmbeli magatartása nem szigorúan hiteles, hanem fiktív elemeket tartalmaz, ezért a valós tények hamis színben történő feltüntetése nem merülhet fel (Pfv.IV.20.774/2023. ügyszám).