Kiknek küld kérdőívet az adóhatóság jövőre?

Megosztás Tetszik

A parlament elfogadta a 2012-es évre vonatkozó adóváltozásokat és a költségvetést, amelynek nyomán számos változáshoz kell alkalmazkodnia az adózóknak. Mi vár ránk szja-ban, áfában, társasági adóban, ki fizeti jövőre a környezetvédelmi termékdíjat, s kiket fog ellenőrizni az adóhatóság?

A társasági adóban rendszerszintű változások nem lesznek, amelyet az is jelez, hogy a jövő évi költségvetésben az ideibe tervezett 356 milliárdos bevétellel azonos nagyságrenddel számolnak – mondta Kelemen János, adópartner a PricewaterhouseCoopers (PwC) Naprakészen Adóváltozások 2012 című adókonferenciáján. Úgy fogalmazott: az "óvatosság elve" határozta meg a kormányzati lépéseket, vagyis a korábbi években megszokottnál kevesebb változással kell számolnia a cégeknek.

„A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben a módosítások egy része a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva az adóalap védelmében hozott intézkedéseket tartalmaz. Ilyenek például: az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátozása, az alultőkésítési szabály kiterjesztése a kamatmentes cégcsoporton belüli kölcsönökre, valamint az off-shore kifizetésekkel kapcsolatos adminisztrációs rendelkezések változtatása. A törvénymódosítások második csoportja az adótervezési konstrukciók hatékonyságának növelését célozza, például a bejelentett illetve a jogdíjbevételre jogosító immateriális javak értékesítéséhez kapcsolódó adóalap csökkentés.  Az előzőek mellett új fogalmak bevezetésére, illetve egyes fogalmak pontosítására is sor került, úgymint az adomány, a termőföldből átminősített ingatlan, a saját tevékenység körében végzett K+F, és a bejelentett részesedés fogalma.” – tájékoztatott Dr. Kelemen János, a PwC cégtársa.

Az adózás rendjéről szóló változások közül kiemelte azokat az ellenőrzést szigorító lépéseket, amelyekkel azokat a társaságokat szeretné kiszűrni a jogalkotó, amelyeket rövid időre hoznak csupán létre, s ezt követően, nagy adóhiány felhalmozása után eltűnnek az alapítók. Ennek jegyében 2012-tól úgynevezett adóregisztrációval kell számolniuk a cégalapítóknak. Az eljárás során az adóhatóság a tulajdonos, képviselő, vezető tisztségviselő vizsgálatával igyekszik kiszűrni, hogy milyen céllal hozzák létre a céget. Vizsgálják majd, hogy az érintetteknek volt-e, vagy van-e olyan céghez köze, amely nagy adóhiányt halmozott felé, esetleg törölték az adószámát egy korábbi cégének. A jövőben meg kell ismerkednünk a „fokozott adóhatósági felügyelet” fogalmával is, amely az előbbiekben ismertetett ellenőrzés következő lépése. Ennek során az adóhatóság azt igyekszik majd kiszűrni, hogy egy cég tevékenysége kockázatos-e. Ennek érdekében kérdőívet küldenek majd a cégvezetőnek, képviselőnek, s adatokat kérnek be. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, szigorításokat fogalmazhat meg. A vizsgálat következtében például kötelezheti a céget arra, hogy ha korábban negyedéves áfabevalló volt, akkor a jövőben havi legyen. Előírhatja azt is, hogy bevallását adószakértővel kelljen ellenjegyeztetnie, s bizonylatmásolatokat is kérhet az áfabevalláshoz.

A változások nyomán mód lesz arra is, hogy az adózók „bizonytalan adójogi helyzetről” bejelentést tegyenek az adóhatóságnak. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó úgy érzékeli, nem tudja megfelelően értelmezni a rá vonatkozó jogszabályt, akkor erről bejelentést tehet a hatóságnak, hogy ennek szellemében vizsgálják a bevallását. Ha hibázott akkor az adóhiányt be kell fizetnie, de a bíráság megfizetése alól mentesül.  (Nem minden adónem esetében lehet élni ezzel az lehetőséggel: áfára, innovációs járulékra, transzferárra, egyéb adókedvezményekre nem vonatkozik.) Kelemen János ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés alapvetően a nagyobb cégeket célozza, ugyanis díjfizetéshez kötött, melynek minimuma 100 ezer, maximuma 5 millió forint. Lehetősége lesz a adóhatóságnak „valódiságvizsgálat” lefolytatására is. Ebben az esetben az egyes gazdasági társaság – amennyiben gyanúsnak találja partnerét – bejelentést tehet a hatóságnál, azt kérve, hogy vizsgálják meg a helyzetet. Ez esetben a hatóság a bejelentőt és partnerét is megvizsgálja majd. „Erre főként beszerzést, értékesítést bonyolító cégek esetében lehet számítani” – tette hozzá Kelemen János.

Az Adózóna kérdésére, miszerint milyen intézkedések védik az adózókat a szigorodó ellenőrzési gyakorlatban, Kelemen János úgy reagált: Magyarországon nagyon kevesen fizetnek adót, így mindenképpen lépnie kellett a döntéshozónak, de a további lépések - az ellenőrzési gyakorlat és az adózókat védő lehetőségek - a gyakorlatban csiszolódnak majd tovább. „Ugyanakkor a jogszabály nevesíti azokat a helyzeteket is, amikkel az adózó kimentheti magát. Ha valakinél például nagyon magas adóhiány halmozódott fel, de igazolni tudja, hogy ennek oka, hogy a partnerei komoly összegekkel tartoznak neki, s ez okozza az ő nehézségeit is, akkor az nyilván mentő körülmény – magyarázta a szakember.

„Az általános forgalmi adó 2 százalékpontos növeléséven egyidejűleg változások történtek többek közt a láncügyletek, az adóraktározás, a bérelt, lízingelt gépjárművek levonási joga illetve az elektronikus számlázás szabályozásában is. 2012-től az áfa bevallás és az összesítő nyilatkozatok közötti ellenőrzési összhang megteremtése érdekében a törvény előírja, hogy ezen adóalanyi kör akkor is köteles áfa bevallást benyújtani, ha egyébként összesítő nyilatkozat benyújtására is köteles” - foglalta össze Dr. Elkán László, a PwC igazgatója. Ugyanakkor a bérelt, lízingelt járművekre vonatkozó áfalevonási jog kapcsán kiemelte: csak üzleti célú használatra él ez a lehetőség, amely komoly gyakorlati problémákat vet fel. „A cégeknek valószínűleg szigorú útnyilvántartási rendszereket kell vezetniük, hogy bizonyíthassák az üzleti célú használatot, ezzel azonban korábban is sok gondjuk volt. Annak is ki kell derülnie, hogy létezhet-e más megoldás az üzleti célú használat igazolására”- tette hozzá a szakember.

A személyi jövedelmek adóztatása területén emiatt jelentősek a változások, például megszűnik az adójóváírás intézménye és megváltozik az adóalap-kiegészítés figyelembevételének rendszere – mondta Mochlár Orsolya, a PwC vezető menedzsere. „A munkavállalókat érintő lépés, hogy 2012-ben részleges kivezetésre kerül a szuperbruttósítás, ugyanis nem kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az adókötelezettség alá eső, az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után az adóalap-kiegészítés mértéke továbbra is 27 százalék” – összegezte a szakember.

A munkáltatókat érintő változás, hogy átalakul a kifizetőt terhelő közteher mellett adható juttatások rendszere. Bővülnek a korábbi adminisztrációs feladatok, mivel a béren kívüli juttatások egyedi értékére alkalmazott értékhatárok mellett jövő évtől azok együttes összegére (legfeljebb évi 500.000 forint) is figyelni kell majd. Továbbá a juttatások szokásos piaci értékének 1,19-szerese után fizetendő 16 százalék személyi jövedelemadó mellett a kifizetőt további 10 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli. A béren kívüli juttatásokat érintő változások mellett fontos megemlíteni, hogy 2012-től ismét lehetővé válik, hogy egyes meghatározott juttatás formájában a munkavállalók egységesen vagy belső szabályzat alapján részesüljenek juttatásban. A kifizetőt a béren kívüli juttatások után mintegy 31 százalékos, az egyes meghatározott juttatások után mintegy 51 százalékos költség terheli, amely még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher.

A Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban elmondta: ezentúl a munkavállaló választása alapján az étkezési szolgáltatás vagy a korábbi étkezési utalvány (Erzsébet-utalvány formájában legfeljebb havi 5000 forint) és/vagy az új juttatásként megjelenő munkahelyi étkezési szolgáltatás (legfeljebb havi 12.500 forint) formájában vehető majd igénybe. 2012. január 1-jétől a korábbi étkezési utalvány Erzsébet-utalvány formájában lesz elérhető. Ugyanakkor a SZÉP Kártyán keresztül is lehetőség lesz étkezési szolgáltatás igénybevételére. A kártyán keresztül az étkezési szolgáltatás (évi 150.000 forint) mellett szálláshely szolgáltatás (évi 225.000 forint) és szabadidő-eltöltési és rekreációs szolgáltatások (évi 75.000 forint) is igénybe vehetők majd, az egyes szolgáltatásokra meghatározott értékhatárok nagyon ígéretesek” - tette hozzá Mochlár Orsolya.

Az Adózóna kérdésére, miszerint a bérkompenzáció és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó-kedvezmény olyan rétegeket is érinthet, amelyeket nem feltétlenül volt cél bevonni ebbe a körbe, Mochlár Orsolya úgy reagált: a jogalkotó célja alapvetően a gazdaság kifehérítése volt, s ezek a lépések ezt segíthetik.  Azt is elmondta, hogy várakozásai szerint januárban jelenik majd meg a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó nyomtatvány, vagyis a könyvelőknek vélhetően addig kell várniuk ennek megismerésével.

Deák László a sporttámogatásért adható, társasági adóban és adóalapban érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatban kiemelte: bár már július óta hatályos a törvény, az Európai Unió csak néhány hete bólintott rá az alkalmazására. Hangsúlyozta: nem csupán szakszövetségek, de iskolák, egyetemek is kaphatnak ilyen támogatást, amely azonban nem összekeverendő a szponzorációval. „Ezért cserébe nem kérheti a cég, hogy szerepeljen a mezen, s ha esetleg mindkét támogatási formával él, akkor azt pontosan rögzíteni kell, hogy mennyit és mire adott”- hangsúlyozta. A népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatban rámutatott: bővült a termékek köre, januártól például már nem csak a hozzáadott cukor, hanem a terméke teljes cukortartalma számít annak megállapításakor, hogy chispadót kell-e fizetni utána. A jogszabály mentesíti a legalább 50 százalékban tejalapanyag felhasználásával készült üdítőitalokat és egyes cukrozott készítményeket. A legtöbb termék vonatkozásában emelkedik az adómérték, ugyanakkor a cukrozott kakaópor után jövőre kevesebb adót kell fizetni. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban elhangzott: emelkednek az adótételek (pedig nyáron még a mentességi lehetőség megszűnése kapcsán ezek csökkentéséről volt szó). Megváltozik a befizetők köre is, például egy Magyarországon gyártott szórólap esetén már nem a megrendelő fizeti majd a termékdíjat, hanem a nyomda. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet még várat magára, így kérdés, hogy ebben az esetben például a nyomda mi módon állapítja meg majd, hogy a termék szórólap, így termékdíj-köteles.