Így teljesít a magyar gazdaság – ezzel indokolja Varga Mihály

Megosztás Tetszik

Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés.

Éves összevetésben a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.

Az előző negyedévhez viszonyított volumenváltozás a múlt év utolsó negyedévében 0,1 százalékponttal nagyobb volt, de nyolcadik negyedéve jelez folyamatos növekedést. A tavalyi első negyedévi 1,4 százalékos adat kétéves csúcsot ért, és azóta sem dőlt meg.

A 4,4 százalékos kiigazítatlan növekedés éppen megegyezik az előző negyedévi adattal, de az első negyedéveket tekintve 2014 óta – amikor szintén 4,4 százalékos volt – az idei a legmagasabb index. Az elmúlt tizenkét évben ennél magasabb növekedést egyszer jegyzett fel a statisztika, 2014 második negyedévében 4,7 százalékkal.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által figyelt szezonálisan és naptárhatással kiigazított idei első negyedévi adat 0,2 százalékponttal elmarad ugyan a tavalyi negyedik negyedévitől, de attól eltekintve az idei 4,7 százaléknál sem mért magasabbat 2004 óta a statisztika.

Az első negyedévi GDP részletes adatait június 5-én közli második becslése alapján a KSH.

Az erős és stabil volt gazdasági növekedéshez új elemként jelentősen hozzájárult a szolgáltató szektor növekedése – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán a KSH adatait kommentálva.

A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy a hatéves bérmegállapodás hatásaként egyre jobban nőnek a szolgáltatások iránti igények, a vállalatok és a magánszemélyek is egyre több szolgáltatást vesznek igénybe.

Kiemelte, hogy az első negyedév kedvezőtlen időjárása és a munkanaphatás ellenére a magyar gazdaság növekedési pályán maradt, és szinte minden ágazatra kiterjed. Évek óta kétszámjegyű növekedés van a turizmusban, de visszafogott emelkedést mutatott a mezőgazdaság és az ipar is – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a gazdasági folyamatokat jelentős külső hatás nem érte, az első negyedévben 2 milliárd euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben.    

Az emelkedésben jelentős szerepe volt a "belső motorok" közül a lakásépítéseknek is, amelyek 65 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőttit –jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta, az eddig közzétett adatok alapján az Európai Unión belül a magyar növekedési adat "dobogós", és úgy fogalmazott: az EU első negyedévi gazdasági növekedése mintegy 2,4 százalék lehetett, így a magyar 4,7 százalékos adat erősítette a konvergenciát. Az ország hitelezés, eladósodás nélkül tud úgy nőni, hogy egyre szűkül a különbség a fejlettebb nyugat-európai országok és Magyarország között – mondta.

Mi történt eközben az unióban és az euróövezetben?

Lassult a gazdasági növekedés az Európai Unió egészében és az euróövezetben is az első negyedévben éves és havi összevetésben - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán kiadott, második becslés alapján készült jelentésből.

Az adatok mindegyike megegyezik a május 2-án ismertetett első becslésben szereplő számokkal.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt 0,4 százalékkal bővült a hazai össztermék (GDP) a március végén záródott három hónapban az előző negyedévhez képest.

A tavalyi negyedik negyedévben az euróövezetben 0,7 százalékkal, az EU-ban 0,6 százalékkal nőtt a gazdaság negyedéves összevetésben.

Az előző év azonos időszakához képest az euróövezetben 2,5 százalékkal, az Európai Unióban pedig 2,4 százalékkal nőtt a gazdaság az idei első negyedévben. A tavalyi utolsó három hónapban az éves szintű növekedés az euróövezetben 2,8 százalék, az EU egészében pedig 2,7 százalék volt.

Az első negyedévre vonatkozó végleges adatokat június 7-én ismerteti az Eurostat.

A vártnál kevésbé nőtt az euróövezeti ipari termelés

A vártnál lassúbb volt az euróövezet ipari termelésének havi és éves növekedési üteme márciusban. Az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat azt közölte, hogy az euróövezet 19 tagállamában a várt 3,7 százalék helyett 3 százalékkal nőtt az ipari termelés márciusban az egy évvel korábbihoz képest. Februárban 2,6 százalékos növekedést jegyeztek fel. 

Az előző havihoz képest az ipari termelés 0,5 százalékkal nőtt a vártnál nagyobb, 0,6 százalékos bővülés helyett. Februárban az ipari termelés 0,9 százalékkal csökkent havi összevetésben.

Az Európai Unió 28 tagállamában 0,4 százalékkal nőtt az ipari termelés márciusban az előző havihoz képest, és 3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Havi összevetésben az ipari termelés legnagyobb csökkenését Írországban regisztrálták márciusban, 7 százalékosat. Horvátországban 4,3 százalék, Lettországban 3,5 százalék volt a havi csökkenés.

A legnagyobb havi növekedést Észtország érte el, 4,1 százalékosat, Portugália 3,7 százalékosat, Görögország pedig 2,6 százalékosat.

Éves bázison Litvániában nőtt a legnagyobb mértékben, 11,5 százalékkal az ipari termelés márciusban. Észtország 7,6 százalékos, Finnország pedig 7 százalékos növekedést ért el.

A legnagyobb éves csökkenés Írországban volt, 14,7 százalékos, míg Máltán 3,2 százalékos, Szlovákiában pedig 2,3 százalékos.