Ide kerülnek az agrártámogatások

Megosztás Tetszik

Szokás politikusi megnyilvánulásokban a nemzetgazdaság egyik alappilléreként utalni a mezőgazdaságra. Az agrárium és azon belül is a magyar gazdák támogatása a mindenkori kormány gazdasági stratégiájának szerves részét alkotta. A támogatások túlnyomó részét azonban jelenleg mégis az EU biztosítja. Az évi 450 milliárd forint közvetlen támogatás, valamint az agrár- és vidékfejlesztési forrásokon keresztül adott évi átlagos 300 milliárd forint igen jelentős eszköz lehetne az agrárgazdaság modernizációjára, versenyképességének javítására, olvasható a GKI Gazdaságkutató elemzésében.

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2020 között – a KSH adatai szerint – nominálisan kétszeresére (833 milliárd forintról 1,7 ezer milliárd forintra) növekedett. Ugyanakkor a mezőgazdaság GDP-je volumenben mindössze 23 százalékkal bővült (szemben a nemzetgazdaság 64 százalékos értékével). Ugyanezen időszak alatt – az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint – az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege 72 százalékkal (534 milliárd forintról 919 milliárd forintra) növekedett (ezen belül a közvetlenül a termelőkhöz került támogatások összege 68 százalékkal (297 milliárd forintról 500 milliárd forintra) gyarapodott. A mezőgazdaság hozzáadott értékén belül a közvetlen termelői támogatások súlya 29 százalék, a teljes támogatás aránya pedig 54 százalék volt 2020-ban (a 2010–2020 közötti éves átlag pedig rendre 28 százalék, illetve 51 százalék). Ez arra utal, hogy alacsony szinten hasznosulnak az EU mezőgazdasági támogatásai, aminek több oka is lehet.

Az egyik, hogy a támogatások folyamatos növekedése mellett azok nagy része nem jut el a kisebb termelőkhöz, gazdákhoz, hanem a közepes- és nagyméretű gazdaságok, illetve a földtulajdonosok részesednek belőle (a bérleti díjon keresztül). A másik ok, hogy a bérelt földeken a bérlő nem érdekelt abban, hogy olyan beruházásokat hajtson végre, amelyek javítják a termőföld minőségét, így ezekre nem költ. Ehelyett a gépesítésben érdekelt, részben mert ahhoz jelentős támogatások kapcsolódnak (alacsony kamatú és kamatmentes hitelek, vissza nem térítendő támogatások), részben mivel a gépek a bérleti szerződés lejárta után is nála maradnak.

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2019-as adatai, alapján 171 ezer jogosult jutott közvetlen támogatáshoz, továbbá a használt területek több mint 42 százalékát adták bérbe hazánkban. 2019-ben a támogatottak közel fele (78 ezer jogosult) a támogatások csupán 4 százalékhoz jutott (18 milliárd forint), ami átlagosan 231 ezer forintot jelentett, miközben a támogatásra jogosultak 1 százaléka (1768 jogosult) kapta az összes közvetlen támogatás 32 százalékát (143 milliárd forintot), ami egy jogosultra vetítve 81 millió forintot jelentett. Összességében a támogatásra jogosultak 87 százaléka (149 ezer jogosult) átlagosan csak 712 ezer forint közvetlen támogatást kapott 2019-ben (s az összes ilyen támogatás 23 százalékát). Mindezek hatására a magyar gazdaságok száma 10 év alatt majdnem harmadával esett (351 ezerről 234 ezerre) vissza, ami jelzi, hogy nem vonzó a mezőgazdaság a kisebb gazdálkodóknak, illetve, hogy erőteljes (főleg föld) koncentráció zajlik, miközben a „NERes agrárbárók” a kapott támogatásokat nem feltétlenül a hazai mezőgazdaságban vagy agrárbusinessben hasznosítják.