Ezt ígéri Matolcsy, így nő a magyar gazdaság

Megosztás Tetszik

Jövőre 3,5-4 százalék között bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartja 3 százalékos GDP-növekedési prognózisát. Fennmaradnak a laza monetáris kondíciók, de az MNB fontosnak tartja a forintárfolyam stabilitását is – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának mai ülésén.

Elfogadta a gazdasági bizottság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját. Matolcsy György az írásos beszámolót kiegészítve hangsúlyozta: az MNB tevékenysége 2015-ben hatékony, eredményes és sikeres volt, a jegybanki törvényben foglaltaknak megfelelően biztosították az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását, a múlt évben helyreállt a fiskális költségvetési és a monetáris jegybanki politika egyensúlya.

A jegybankelnök felidézte, hogy 2015-ben a jegybanki alapkamat 1,35 százalékra csökkent, amely akkor történetében a legalacsonyabb szint volt, azóta pedig tovább, 0,9 százalékra mérséklődött az alapkamat.

A 2013-ban indított növekedési hitelprogram elérte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kikerüljenek a "kiszáradás" állapotából, 31 ezer mikro-, kis és középvállalat összesen 2100 milliárd forint hitelt vett fel 2015 végére, ez az összeg ma már 2500 milliárd forint felett van. Matolcsy megjegyezte azt is, hogy a 2007-2013-as teljes európai uniós forrásból 16 százalék ment gazdaságfejlesztésre, a jegybank ugyanakkor a növekedési hitelprogramban ennél több forrást tudott célzottan a kkv-khoz eljuttatni.

Matolcsy György eredményesnek nevezte az önfinanszírozási programot is, mivel ennek köszönhetőn jelentős összeg áramlott a jegybanki számlákról az állampapírok felé, ami kedvező hatással volt az államadósság finanszírozására. Hozzátette, az elmúlt három évben 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozási költsége a jegybank önfinanszírozási programja és alacsonyabb kamatszint révén, 2016-ban 300 milliárd, 2017-ben pedig a 400 milliárd forintot is meghaladja majd az így nyert megtakarítás.

Megemlítette, hogy 2015-ben az államadósságon belül a devizaarány jelentősen csökkent; 2016 végére 25 százalékra mérséklődhet a teljes államadósságon belül.

Matolcsy György jelentős eredménynek tartotta, hogy 2014-ben 3 ezer milliárd forint lakossági ingatlanjelzálog deviza-hitelállományt sikerült kivezetni a kormány és a jegybank közös programjában, amelyet 2015-ben folytattak a lakossági gépjármű- és fogyasztási devizahitel területén.

A MNB kezdeményezésére 2015-ben 2 óráról 1 órára csökkent a pénzügyi átutalások időtartama, további mérséklődés lesz, a nagyobb pénzforgási sebesség révén pedig a gazdasági növekedés üteme erősödik – tette hozzá a jegybank elnöke.

A jegybank felügyeleti tevékenysége keretében helyreállította a magyar pénzügyi rendszerben a normális, tisztességes pénzügyi működés alapfeltételeit – értékelte Matolcsy –, s 2,5 milliárd forint bírságot szabtak ki az elmúlt évben. Matolcsy György szólt arról, hogy 2013 óta a MNB nyereségesen működik. Jó irányt jelez, hogy az MNB a 2012. évi 40 milliárd forint veszteség után 2015-ben 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe, emellett 100 milliárd forintot meghaladó eredménytartalékkal rendelkezik.

A képviselői hozzászólásokban Tóth Csaba szocialista képviselő kifogásolta a devizahitelek forintosításánál alkalmazott átváltás mértékét. Matolcsy szerint viszont piaci árfolyamon és megfelelő időben váltották át a lakossági devizahiteleket forintra.

Volner János jobbikos képviselő azt kifogásolta, hogy a növekedési hitelprogramhoz nagyvállalatok is hozzáfértek, miután átszervezték a cégüket. Szakács László szocialista képviselő úgy vélte, hogy a magyar gazdasági növekedés elmarad a környező országokétól, szerinte a jegybanknak a brókercsalásokat nem lelepleznie kellett volna, hanem megelőzni. Bánki Erik fideszes képviselő, a bizottság elnöke szerint a nemzetgazdaság érdekei szerint végezte munkáját az MNB 2015-ben.