Alultőkésített a cége? Így kerülheti el a kényszertörlést

Megosztás Tetszik

Havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy az adóhatóság szigorúbban ítéli meg azt a korábban bevett gyakorlatot, mely szerint a cégek úgy próbálták helyrebillenteni a hitel-tőke arányukat, hogy a tulajdonosok a társaságnak nyújtott tagi kölcsönöket a társaság saját tőkéjébe apportálták.

A magyar kkv-k többsége és sok nagyvállalat szembesült az elmúlt időszakban azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a tulajdonosok kevésbé tudták saját tőkéből fedezni a vállalkozásuk működését, ezért megnőtt a hitel aránya a tőkéhez képest. Ez az alultőkésítettség nem csupán adózási szempontból kedvezőtlen – a 3:1 hitel-tőkearány feletti részre jutó kamattal már nem csökkentheti társaságiadó-alapját a vállalkozás –, de a társasági jog előírásai alapján is haladéktalanul cselekedni kell. Ha ugyanis két hónapon belül nem rendezik a helyzetet, a kényszertörlés veszélye fenyegeti a cégeket.

A probléma jelentőségét mutatja, hogy idén havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét – hívja fel a figyelmet a Ryan globális adótanácsadó cég szakértője.

A korábbi években az egyik leginkább elterjedt gyakorlat ennek orvoslására a cégek körében az úgynevezett hitel-tőke konverzió volt, amellyel a tulajdonosok a társaságnak nyújtott tagi kölcsönöket a társaság saját tőkéjébe apportálták. Ez három problémát orvosolt egyszerre: csökkentette a társaság kötelezettségét, növelte a tőkéjét és rendezte a tag és a társaság között fennálló követelést, amelyet rendszeresen ellenőrzött az adóhatóság.

Az elmúlt időszakban azonban szigorúbban ítéli meg a hatóság ezt a gyakorlatot: a követelés elengedéseként értelmezi, ami miatt azt rendkívüli bevételként kell kimutatni, és le kell adózni. Ezzel gyakorlatilag megszűnt ez a lehetőség az érintett vállalkozások számára, amelyek sokszor nagyon magas tagi kölcsönökkel rendelkeznek.

Bár az alultőkésítettség rendezésére számos további megoldással próbálkoztak a cégek, ezek általában költségesnek bizonyultak, ezért nem is terjedtek el a vállalkozások körében. A saját tőke átstrukturálására ugyanakkor vannak olyan lehetőségek is, amelyek nem járnak pluszköltséggel a vállalkozások számára.

Emellett az új Ptk. is alternatív utakat nyit a kedvezőtlen tőkehelyzet rendezésére. A vállalkozásoknak ezért érdemes tájékozódniuk és időben cselekedniük, hogy még azelőtt rendezzék a tőkehelyzetüket, mielőtt arra akár az adóhatóság, akár a cégbíróság figyelne fel – ecseteli Dr. Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője.