A munka miatt sokszor elmarad az orvosi vizsgálat, vagy a szabadságot vesznek ki rá

Megosztás Tetszik

A magyar munkavállalók 75 százaléka úgy érzi, hogy a hosszú várakozási idők miatt csak akkor tud elmenni a szükséges orvosi vizsgálatokra, ha szabadságot vesz ki – derült ki az OTP Egészségpénztár megbízásából készült felmérésből. A legnagyobb hazai pénztár 15. születésnapi rendezvényén kiderült továbbá, hogy a hazai munkavállalók egyre inkább elkezdték felismerni az egészségügyi öngondoskodás előnyeit, például, hogy évente 20 százalékkal többet költhetnek az egészségükre.

Az OTP Egészségpénztár idén májusban ünnepli 15. születésnapját. Ebben az időszakban több mint 310 ezer munkavállaló fordult meg a pénztárban, közülük 240 ezren továbbra is tagok. Másfél évtized alatt mintegy 100 milliárd forint érkezett a pénztárhoz. Ennek mintegy 65 százaléka a munkáltatóktól érkezett.

Studniczky Ferenc, a hazai egészségpénztári piac mintegy negyedét képviselő intézmény ügyvezető igazgatója azonban úgy látja, az elmúlt két évben jelentős fordulat állt be a befizetések terén. „Az OTP Egészségpénztárhoz érkezett egyéni befizetések közel 50 százaléka az elmúlt négy évben realizálódott. A trendváltozást jól mutatja, hogy a tavalyi évben 25 százalékkal többet fizettek be a munkavállalók pénztárunkba, mint 2015-ben. Az idei év első négy hónapját több mint 40 százalékos emelkedéssel zártuk 2016 azonos időszakához viszonyítva, így bízunk benne, hogy megdől a tavalyi 4,1 milliárd forintos rekord az egyéni hozzájárulások tekintetében. Számunkra ez azt üzeni, hogy a lakosság egyre inkább felismeri az egészségügyi öngondoskodás jelentőségét.”

Az OTP Egészségpénztár tagjai a tavalyi évben mintegy 2 milliárd forintot költöttek magán-egészségügyi kezelésekre, ami közel 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az OTP Öngondoskodási Indexének adatai alapján nem véletlenül járnak egyre többen magánorvoshoz, a válaszadók jelentős része, 48 százalék elégedetlen az állami egészségüggyel. Azonban magánszolgáltatóhoz csak 20 százalékuk fordult. Közülük a legtöbben, 41 százalék, a hosszú várakozási idők miatt pártoltak el az állami egészségügytől.

Ezt a véleményt alátámasztják az Affidea tapasztalatai is, Leitner György az szolgáltató vezérigazgatója elmondta: „Kutatásaink azt mutatják, hogy az utóbbi három évben egyre több páciens fordult a magán egészségügyi szektor valamelyik szolgáltatójához. A betegek attitűdje hangsúlyos változáson ment keresztül az elmúlt időben, a magán-egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyre erősebb igény már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is megfigyelhető. Az emberek, ha tehetik, inkább a gyorsaságot, a kiszámíthatóságot, a magas színvonalat, azaz a magán-egészségügyet választják. Ezért tőlünk telhetően mindent megteszünk, hogy a náluk megforduló emberek biztonságban érezzék magukat, és hogy pontosan tudják, hogy minőségi ellátást kapnak pénzükért cserébe.”

A várakozási idő fontosságára az OTP Egészségpénztár megbízásából, az NRC által készített kutatás is felhívta a figyelmet: a kimutatásuk szerint a magyar munkavállalóknak meggyőződése, hogy a munka és az állami egészségügyi rendszer nem összeegyeztethető, a válaszadók háromnegyede új látja, hogy még egy egyszerűbb orvosi vizsgálat miatt is szabadságra kellene mennie. A kutatásból kiderült az is, hogy az anyagi szempontok és munkahelyi kötelezettségek gyakran felülírják az egészségügyi megfontolásokat; hiszen a magyar dolgozók több mint harmada (38 százaléka) állítja, hogy a munkája miatt nem tud minden olyan orvosi vizsgálaton részt venni, amin szeretne.

A kutatás továbbá rámutat arra is, hogy a magyar munkavállalók évente átlagosan 1,5 napot töltenek orvosi vizsgálatokon. Ezeket a napokat a legtöbbször rendes szabadságként veszik ki, ahelyett, hogy pihenéssel töltenék.

Ennek fényében meglepő, hogy az Öngondoskodási Index eredményei szerint továbbra is csak a lakosság 20 százaléka szeretne félre tenni azért, hogy igénybe vehessen magán-egészségügyi szolgáltatásokat, legyen szó fogorvosról vagy kórházi kivizsgálásról.