adozona.hu
Kúria: a közügyekre vonatkozó vélemény fokozott alkotmányos védelmet élvez
//test-adozona.hu/altalanos/A_kozugyekre_vonatkozo_velemeny_fokozott_al_ECEMSU
Kúria: a közügyekre vonatkozó vélemény fokozott alkotmányos védelmet élvez
A közügyekre vonatkozó vélemény fokozott alkotmányos védelmet élvez még akkor is, ha esetleg túlzó és felfokozott – mondta ki a Kúria.
A Kúria Pfv. IV. 21.454/2019/10. számú, személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indult perben hozott döntéséről szóló sajtóközlemény szerint az elsőfokú bíróság – a másodfokú ítélettel helybenhagyott – ítéletében megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette az I. rendű felperes üzleti jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2017. október 12-én tartott sajtótájékoztatóján valótlanul állította: az Európai Bizottságtól kapott megrendeléséből az I. rendű felperesnek olyan bevétele lett, amiből X személy 80 millió forintnyi pénzt adott Y személynek; kötelezte a II. rendű alperest elégtétel adására és az I. rendű felperes részére 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére.
A jogerős ítélet indokolása szerint a II. rendű alperes a valós tényektől eltérően – amely szerint a II. rendű felperes adott kölcsönt Y személy cégének – azt közölte, hogy az I. rendű felperes volt a kölcsönadó.
A nyilatkozat tartalmának megítélése szempontjából kiemelt jelentősége volt annak, hogy az I. rendű felperes valóban kedvezményezettje volt egy uniós megbízásnak. A II. rendű alperes ezzel a nyilatkozatával azokat az információkat fűzte össze, hogy az I. rendű felperes uniós pénzt kapott és X személy egyik cége (I. rendű felperes) Y személynek kölcsönt adott. A kölcsön nyújtójaként egyértelműen az I. rendű felperest jelölte meg, amellyel összefüggésben közölte azt, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordul. A II. rendű alperes valótlanul állította, hogy az I. rendű felperes pénzt adott Y személynek. A közlés sértő jellege pedig abban mutatkozott meg, hogy a II. rendű alperes olyan magatartást mutatott be, amely szerint az I. rendű felperes csalt az uniós pénzzel. Ezért a sérelmezett közlés a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján az I. rendű felperes jóhírnevének megsértését eredményezte.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát a II. rendű alperes kérte.
A Kúria döntésének és indokolásának rövid összefoglalója
A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az I. rendű felperesnek a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította.
A Kúria indokolása szerint a felülvizsgálati kérelem alapján érdemben azt kellett megítélni, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 2:45. § (2) bekezdését megsértve állapította-e meg a személyiségi jogsértést és alkalmazta annak jogkövetkezményeit. Ehhez mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a II. rendű alperes sajtótájékoztatóján elhangzott kifogásolt közlés tényállításnak vagy véleménynek minősül. A Kúria ennek vizsgálata során abból indult ki, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította azokat a szempontokat, amelyeket ennek eldöntéséhez értékelni és mérlegelni kell.
A perbeli sajtótájékoztatón elhangzott közlés közérdeklődésre számot tartó témában kifejtett kritikai álláspontot tükröz. Az eljárt bíróságok a PK 12. számú állásfoglalásra hivatkozással állapították meg tartalmilag azt, hogy a kifogásolt közlés valótlan tényállítást tartalmaz.
A sajtótájékoztató tárgyát képező nyilatkozat – a perrel érintett részének – lényegi tartalma szerint, a II. rendű alperes annak a kritikai álláspontjának adott hangot, amely szerint példátlannak nevezte, hogy egy volt miniszterelnök tulajdonában álló „magánvállalat az európai adófizető polgárok pénzéből 1,5 milliárd forintnyi megbízást kapjon”, s ebből a bevételből juttatott X személy 80 millió forintot Y személynek, aki ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik büntető eljárás. Ezt olyan súlyos, az európai uniós források terhére elkövetett csalásnak minősítette, amely miatt jelezte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz fordul vizsgálat elrendelése érdekében.
A kifogásolt közlés formális megjelenése szerint, az I. rendű felperes bevételéből juttatott 80 millió forintot X személy Y személynek. Szövegösszefüggésében vizsgálva azonban a közlés tartalmilag azt jelenti, hogy X személy a családi vállalkozásához jutott uniós pénzből költségvetési csalással vádolt bűnszervezetet támogat.
A sérelmezett közlés ténybeli alapját, amelynek valóságát az I. rendű felperes sem vitatta, a következő peradatok támasztják alá:
Az I. rendű felperes kapott uniós megbízást és kedvezményezettje a másfél milliárdnyi megbízási díjnak. A II. rendű felperes kölcsönt adott Y személynek, illetve a cégének. Ebben az időszakban mindkét gazdasági táraság X személy és házastársa tulajdonában állt, ügyvezetője pedig mindkettőnek X személy felesége volt. Még a perbeli sajtótájékoztatót megelőzően, X személy facebook-bejegyzésében pedig arról tájékoztatta a követőit, hogy családi cége jelentős összegű kölcsönt adott Y személynek, illetve a tulajdonában álló társaságnak. Ismert továbbá az is, hogy a perbeli időszakban Y személlyel szemben költségvetési csalás miatt volt folyamatban büntetőeljárás.
Mindezen tényekből levont következtetésnek minősíthető tehát az, hogy a II. rendű alperes az Y személy, illetve a cége részére nyújtott kölcsönt az X személy családi gazdasági érdekeltségébe tartozó cégnek juttatott uniós pénz szabálytalan felhasználásával hozta összefüggésbe. Olyan állítást ugyanakkor a II. rendű alperes tényszerűen nem tett, hogy az I. r. felperes közvetlenül juttatott uniós pénzt Y személynek.
A közlésnek az a része, mely szerint X személy – értelemszerűen a családi vállalkozása – kölcsönt adott Y személynek, illetve cégének, a valóságnak megfelel. A valós tények alapján alkotott, közügyeket érintő véleménynek minősül ugyanakkor az, hogy a nyilatkozó szerint a kölcsönadott pénz – X személy családi vállalkozásai közötti pénzmozgás útján –- az I. rendű felperesnek az uniós megbízás alapján juttatott pénzből származik.
A közlés lényegi, véleménytartalmának megítélése szempontjából közömbös a család tulajdonában lévő gazdasági társaságok cégjogilag elkülönült entitása. A közügyek iránt érdeklődő átlagember általában nem tesz különbséget egy adott család érdekeltségébe tartozó – azonos vezérszóval, székhellyel, vezető tisztségviselővel rendelkező, de eltérő társasági formában működő – gazdasági társaságok között, így nem is tulajdonít jelentőséget annak, hogy adott esetben a családi cégcsoport melyik tagja kapta az uniós pénzt és melyik tagja folyósította a kölcsönt. Ezért az eljárt bíróságok álláspontjával szemben, a Kúria – a társadalmilag kialakult közfelfogásra is figyelemmel – nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a nevezett személynek tényszerűen nem az I. rendű felperes, hanem a II. rendű felperes nyújtott kölcsönt.
A vélemény ténybeli alapja a családi cégek nem vitatott léte, és az összefonódott tulajdonosi-ügyvezetői kör. Ebből levont következtetésnek minősül a két felperes cég közötti feltételezett pénzmozgás is. Az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlata szerint pedig a közügyekre vonatkozó vélemény függetlenül érték- és igazságtartalmától, helyes vagy helytelen voltától, fokozott alkotmányos védelmet élvez még akkor is, ha esetleg túlzó és felfokozott – olvasható a kuria-birosag.hu-n.
Hozzászólások (2)
"Az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlata szerint pedig a közügyekre vonatkozó vélemény függetlenül érték- és igazságtartalmától, helyes vagy helytelen voltától, fokozott alkotmányos védelmet élvez még akkor is, ha esetleg túlzó és felfokozott – olvasható a kuria-birosag.hu-n."
Megvédjük a hazugságot. Szükség is van rá, mert itt a kormányzás másból sem áll, csak hazugságból.
Gyönyörű! A független magyar bíróság szép példája. Érdemes a Bizottság figyelmére.
X magánszemély, volt miniszterelnök. Vajon ki lehet az?