hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonvédelmi szolgáltatás árazása és áfalevonási jog

  • dr. Bartha László adójogi szakjogász

Egy közelmúltbeli ügyben a Kúria a vagyonvédelmi szolgáltatáshoz fűződő általánosforgalmiadó-levonási joggal kapcsolatban fogalmazott meg vizsgálandó szempontokat. Ítéletében feltárta a levonási joggal összefüggésben a láncolatos ügyletek és az ezek során alkalmazott ár jelentőségét is – az ügy tapasztalatai más szolgáltatások esetében is igazodási pontot jelenthetnek.

Az érintett ügyben az adózó őrző-védő szolgáltatást vett igénybe, a megbízott vállalkozó az őrzés-védelmet közvetített szolgáltatás igénybevételével, alvállalkozók bevonásával teljesítette. Az adóhatóság az ellenőrzés során vitatta a megbízó áfalevonási jogát.

Az elsőfokú adóhatóság úgy érvelt, hogy a vagyonvédelmi tevékenység ugyan megvalósult, de álláspontja szerint nem a számlán szereplő felek között. A vállalkozó nem rendelkezett a szolgáltatásnyújtás feltételeivel, abban nem működött közre, a biztonsági őrök szolgálati helyét és idejét, a vagyonőrök beosztását a megbízó határozta meg.

Az adóhatóság minősítése szerint az alvállalkozók nem fizették meg a közterheket a munkavállalóik után, tevékenységüket arra rendezték be, hogy kibújjanak a közteherviselés alól, és csalárd magatartást tanúsítottak. A vállalkozó irreálisan alacsony árat kínált, továbbá törvénytelen lehetőséget adott a többes alvállalkozói láncolat létrehozására, mellyel a felperes nem törődött.

Az Adózóna áfával kapcsolatos további írásait ITT olvashatja el; "Nemzetközi ügyletek áfája" és "Áfa – speciális esetek" című kiadványainkat ITT rendelheti meg kiadói kedvezménnyel.

A másodfokú adóhatóság helyben hagyta az elsőfokú hatóság döntését, ugyanakkor megváltoztatta az indokolást, és arra hivatkozott, hogy a megbízó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az eladó, illetve a szolgáltató vagy az értékesítési láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vett részt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: mivel indokolta döntését a másodfokú adóhatóság, valamint, hogy mi volt a bíróságok álláspontja!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink