21 találat a(z) adólevonás cimkére

Lízingügyletek (2) – a nyílt végű pénzügyi lízing kérdései Cikk

Bár a személygépkocsi-bérletre vonatkozó szabályozást, mely szerint nincs adólevonási tilalom a gépkocsibérlet vonatkozásában, már régen az áfatörvénybe iktatták, de azóta is folyamatosan merülnek fel kérdések mind a gépkocsibérlet, lízing fogalmát illetően, mind pedig a lízingbevevők adólevonási jogát illetően. Cikksorozatunkban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Jelen írásunkban a nyílt végű pénzügyi lízing besorolását elemezzük.

Nem új lakóingatlan – beszerzések adólevonási joga Kérdés

Vagyonvédelmi szolgáltatás árazása és áfalevonási jog Cikk

Egy közelmúltbeli ügyben a Kúria a vagyonvédelmi szolgáltatáshoz fűződő általánosforgalmiadó-levonási joggal kapcsolatban fogalmazott meg vizsgálandó szempontokat. Ítéletében feltárta a levonási joggal összefüggésben a láncolatos ügyletek és az ezek során alkalmazott ár jelentőségét is – az ügy tapasztalatai más szolgáltatások esetében is igazodási pontot jelenthetnek.

TBSZ számla alapítvány esetében Kérdés

Hotel vásárlás áfa Kérdés

Áfabevallás M lap kitöltéséhez Kérdés

Adószámos magánszemély Kérdés

Iparűzési adó – kisadózó útdíjlevonása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kisadózó vállalkozásként (egyéni vállalkozó) tételes adót fizetek, évi 50 ezer forintot (2,5 millió forint x 2%). Engem is megillet-e az útdíjak 7,5 százaléka levonhatóságának joga, vagy ez a lehetőség csak a "normál" iparűzési adót fizetők számára adott? Köszönöm.

Kettős adóztatás elkerülése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar informatikai szolgáltató kft.-nek kanadai ügyfelei vannak, melyek a fizetendő licencdíjhoz kapcsolódóan 10 százalék witholding tax-et tartottak vissza a számlájuk átutalásakor. A kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény 12. cikkelye alapján ezt helyesen tették. Mindazonáltal a 23. cikk szerint a Magyar Köztársaság ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól. A Magyar Köztársaság mindazonáltal ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára történő adómegállapításnál figyelembe veheti a kivett jövedelmet vagy vagyont. Kérdésem, hogy lehet-e, illetve, ha igen, akkor hogyan kell érvényesíteni a magyar társasági adóban a kanadai társaság által levont 10 százalék adót? Válaszukat előre is köszönöm.

Tagi kölcsön kamata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogyha egy tag a saját társaságának kölcsönt nyújt (tagi kölcsön), és ennek visszafizetése után kamatjövedelemben részesül a szerződésnek megfelelő mértékben, akkor a kamatot fizető társaságnak milyen adólevonási és bevallási kötelezettségei vannak a kifizetett kamat után? És a kamatot fogadó magánszemély tagnak? Válaszát köszönöm.

Adószámos magánszemély adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy adószámmal rendelkező magánszemély, főállású munkaviszony mellett, tervezőmérnök. Az elvégzett munkáról számlát állított ki egy kft. részére. A kft.-nek milyen esetben kell levonni az adót és járulékot? Miért nem elegendő az évvégi bevallásban elszámolni a bevételről és a kiadásokról és akkor megfizetni az adót? Jelen esetben egy 60 ezer forintos számláról van szó, aminek van költségvonzata is. A kft.-vel szerződést kötött, ami alapján a számla kiállításra került az elvégzett munka után. Ügyfelem úgy gondolta, hogy a 60 ezer forintot kézhez kapja, majd ő adózik utána, de a kft. ezt az összeget akarja nettósítani. Jogosan teszi ezt?

Ipaszámítás kapcsolt vállalkozásnál Kérdés

Tisztelt Adószakértő! A és B cég az ügyvezető személyére tekintettel kapcsolt vállalkozásnak minősül. A cég árbevétele 1 milliárd forint, az ipa levonásba helyezhető az árbevétel 70 százaléka. B cég árbevétele 70 millió forint, az ipa levonásba helyezhető az árbevétel 40 százaléka. Az összevont ipabevallást ebben az esetben alkalmazni kell-e így, hogy csak az egyik cégben haladja meg az 50 százalékos levonási határt? Tehát a cégek ipalevonhatóságának arányát (50 %) összevontan vagy külön-külön, cégenként kell vizsgálni? Válaszukat várva, köszönettel: Ildikó

Bosszankodnak a felvásárlók: kell-e betétlap az őstermelőknek? Cikk

Be kell-e mutatniuk a termelőknek az értékesítési betétlapjukat is a felvásárlási jegyek mellett terményeik eladásakor, és érheti-e hátrány – például az áfa visszaigénylésekor – a felvásárlót, ha az eladó nem kívánja átadni a betétlapját – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.

Teljesítés hiánya miatt számla sztornózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adólevonásra jogosító tevékenységet folytató, havi áfabevalló vállalkozásnál felmerült számlaérvénytelenítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Vállalkozó előleget utalt „A” vállalkozásnak, termékvásárlás miatt. Az előlegszámlát rendben megkapta, az utalás időpontjának megfelelően. Vállalkozó kapott egy számlát a termékről, benne az előleget is elszámolták. Mindkét számla azonos áfaperiódusra esett, az áfát levonásba helyezte a vállalkozás. A következő áfaperiódusban derült ki, hogy az értékesítés, amelyre az előlegfizetés vonatkozott, mégsem teljesült. Ezért „A” vállalkozás mindkét számlát sztornózta. Így az előzetesen felszámított adó, utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent. Kérdésem arra vonatkozik, hogy miként, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni az előlegszámla sztornózását, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni a végszámla érvénytelenítését? Válaszát előre is köszönöm. Fülöp Borbála

Magánszemély által nyújtott kölcsön II. Kérdés

A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: A kifizetőnek mikor kell az adót levonni? A részletek visszafizetésekor (nem tudjuk a tőkét és kamatot a részleteknél elkülöníteni), vagy év végén egy összegben? 14 százalékos ehót is le kell vonni? Továbbá: a társaságnak van-e a kifizetett kamattal kapcsolatban adóalap-növelő vagy -csökkentő tétele?