Csak így lehet megúszni a kötelező pénztárgéphasználatot

Megosztás Tetszik

Alanyi adómentes egyéni vállalkozónak is kötelező-e pénztárgépet használnia? Ha igen, mely esetekben kell nyugtát adnia, mikor állíthat ki számlát, és arról kell-e adatot szolgáltatnia a NAV részére? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.

„Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó vagyok, alanyi adómentes. Tevékenységem személygépkocsi, motorkerékpár karbantartása, javítása. 2016. szeptember 30-ától ezekre a tevékenységekre is vonatkozik a pénztárgép kötelező használata. Én ezidáig minden esetben számlát állítottam ki, nyugtát nem alkalmaztam. Kérdéseim: vonatkozik rám a pénztárgép kötelező használata, ha nem vagyok áfaalany? Ha igen, mely esetekben kell adnom nyugtát, mikor adhatok számlát, és arról kell-e adatszolgáltatást teljesítenem a NAV részére?” – kérdezte olvasónk.

A kérdésben érintett személy, mint alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó alanya az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvénynek, csak a szóban forgó státusza alapján nem köteles áfát fizetni. Az áfatörvénynek alanya minden, gazdasági tevékenységet a saját nevében és kockázatára folytató személy, szervezet.

Ennek alapján vonatkozik rá a számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség. Mindezekből, és a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló, 50/2013. NGM-rendelet előírásaiból következően pedig fő szabályként a gazdálkodóknak – 2016. szeptember 30-át követően a kérdésben említett egyéni vállalkozónak is – online pénztárgép használatával kell eleget tenniük nyugtaadási kötelezettségüknek.

A hivatkozott NGM-rendelet ad e szabály alól felmentést, de ennek ára van.

Az a pénztárgép használatára egyébként kötelezett vállalkozó, aki minden egyes értékesítéséről nyugta helyett számlát bocsát ki (áfatörvény 166. § (1)-(2) bekezdése), mentesül a pénztárgép használata alól. Ugyanakkor az áfatörvény 178 paragrafusának (1a) bekezdésével előírt adatszolgáltatási kötelezettsége ekkor is fennmarad a vállalkozásnak. Ennek ilyen esetben további adminisztrációs feladatok elvégzésével lehet eleget tenni. Az NGM-rendelet 9/C paragrafusában részletezettek szerint a vállalkozás „a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak”.

A hivatkozott „struktúra” az adóhatóság honlapjáról letölthető, és az elektronikus úton beküldendő, PTGSZLAA jelű adatszolgáltatást takarja. Nem kell benyújtani a PTGSZLAA adatlapot, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban számlakibocsátás nem történt.

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységet mellékfoglalkozásban végzi, az általa kibocsátott számlák feltehetőleg nem érik el azt a mennyiséget, amely mellett inkább a pénztárgép beszerzése mellett döntene, mintsem az említett adatszolgáltatást vállalná.

Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy az áfatörvény szerint szabályos számla kibocsátásának feltétele az, hogy a vállalkozó ismerje a megrendelő számlához szükséges adatait (név, cím). A törzsügyfelek bizonyára megszokták, és nem kifogásolják, hogy a szóban forgó adataikat meg kell adniuk.

Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a megrendelő ettől elzárkózik. Ezért fontos, hogy a műhelyben, a megrendelők fogadására, a szolgáltatás ellenértékének fizetésére fenntartott helyiségekben jól látható helyen elhelyezett tájékoztatóval előzetesen felhívja a figyelmüket a vállalkozó arra, hogy bizonylatként számlát ad, és ehhez a szolgáltatás megrendelésekor meg kell adniuk a szükséges adataikat.

Fenti feltételekkel lehet mentesülni a pénztárgép használata alól.