Áfa-visszatérítés: a határidő meghosszabbítása rontja a cégek likviditását

Megosztás Tetszik

Az Európai Bíróság ítélete nyomán több mint 250 milliárd forint jogosulatlanul visszatartott áfát kellett visszautalnia a magyar adóhatóságnak a vállalkozások részére, ezt kompenzálta az állam a visszautalási határidő meghosszabbításával, amely viszont rontja a cégek likviditását - közölte a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

Az Európai Bíróság tavaly júliusi ítélete nyomán a magyar parlament törölte az áfa törvényből azt a korábbi korlátozást, mely szerint a vállalkozások nem igényelhetik vissza a fizetendő és a levonható áfa pozitív különbözetének azt a részét, amely a ki nem fizetett beszerzéseikre vonatkozik.

Az ügyvédi iroda közleménye szerint a jogalkotó nemrég, az adózás rendjének módosításával, általánossá tette azt a mindenki számára egyformán kedvezőtlen szabályt, miszerint hetvenöt napot kell várni arra, hogy az adóhatóság a visszaigényelt áfát kiutalja. Ennél rövidebb határidőn belül csak azok juthatnak a pénzükhöz, akik valamennyi levonható áfát tartalmazó számlát időben kiegyenlítettek a beszállítóik felé.
   
A február 1-től érvényes módosítások előtt - az általános szabály szerint - az adóhatóság harminc (ötszázezer forintot meghaladó összeg esetén negyvenöt) napon belül volt köteles kifizetni a visszaigényelt áfa teljes összegét. Az új, hetvenöt napos szabály minden érintett számára egyaránt kedvezőtlen, hiszen főszabállyá teszi a közel három hónapos kiutalási határidőt - olvasható a dokumentumban.
   
Az ügyvédi iroda közleménye megjegyzi: az uniós tagállamok gyakorlatában nem ritka, hogy - az Európai Bíróság jogellenességet vagy diszkriminációt megállapító határozata után - a korábban kivételes szabályt teszik általánossá, és ezzel az adózók nagyobb csoportjára hátrányos rendelkezéseket fogadnak el.
   
Ez történt például Németországban is, ahol az Európai Bíróság  ítélete után az alultőkésítés szabályait úgy módosították, hogy a korábban csak a külföldieket sújtó rendelkezéseket a belföldiekre is kiterjesztették. Nem meglepő tehát, hogy a magyar jogalkotó is ehhez az eszközhöz folyamodott - olvasható az iroda közleményében.