A mezőgazdasági fordított adózásról – hitek és tévhitek

Megosztás Tetszik

Miként arról az Adózóna már hírt adott, a kormány július 1-jével kiterjeszteni tervezi a fordított adózást egyes mezőgazdasági termékek értékesítésére. A törvényjavaslat tervezetét társadalmi vitára bocsátották. A felkészülés megkönnyítése érdekében a következőkben ismertetjük eme sajátos adóztatási formával kapcsolatos főbb tudnivalókat és a lehetséges hatásokat.

Először is kormányzati törekvés ide vagy oda, ahhoz, hogy a törvénymódosítás megszülessék, az Európai Unió Tanácsának (ECOFIN) előzetes engedélye szükséges, melyet az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok hoznak, éspedig konszenzusos alapon. Ilyen engedélyező határozat egyelőre nincs, bár a kormányzati megnyilatkozásokból sejthető, hogy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

Ugyanakkor – ellentétes értelmű információ hiányában – nincs okunk kételkedni abban, hogy ez a szándék előbb-utóbb célba ér, annál is inkább, mert az Románia példáját követve, kikövezett úton halad. Ez részint szintén a kormányzati megnyilatkozásokból szűrhető le, részint magából a közzétett tervezet szövegéből. Romániához hasonlóan a fordított adózás kiterjesztése nálunk is deklaráltan csak egy 2 éves átmeneti időre (tehát 2014. július 1-jéig) szólna, és ezzel párhuzamosan valószínűleg a magyar hatóságok is kötelezve lennének egyéb intézkedések meghozatalára a tapasztalt jelentős mérvű áfa-csalások megelőzésére, visszaszorítására. Ez már csak azért is indokolt, mert köztudomású, hogy aki tudatosan, tehát rosszhiszeműen csalja az adót, az jogszabályból és jogalkalmazásból egyaránt jól felkészült, tehát „veszi a lapot”, és ez irányú tevékenységét rögvest átstrukturálja olyan területekre, ahol a „kaszálási lehetőségek” – a lebukási kockázatokhoz mérten – nagyok.