adozona.hu
Üzleti partnerek ellenőrzése: meddig mehetünk el?
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Uzleti_partnerek_ellenorzese_meddig_mehetun_J43LKW
Üzleti partnerek ellenőrzése: meddig mehetünk el?
Tetszik
Mi várható el az adózótól, meddig mehet el üzleti partnere ellenőrzésében? –Törvényi előírás és gyakorlat az Európai Bíróság ítéleteinek tükrében.
Cikkünk első részében áttekintettük, hogy milyen adatbázisokat használhatnak az adózók partnereik, a partnereik által kibocsátott számlák ellenőrzése során. Most egy picit továbbgondolkodunk.
Az adatbázisok elérhetősége kétségkívül hasznos az adóalanyok számára, és az Áfa törvény új 168/A §-ában megjelölt, de a törvényben nem részletezett úgynevezett „üzleti ellenőrzési eljárás”-nak is fontos eszköze lehet. A partner elérhető adatainak ellenőrzése mellett az adatbázisok révén tehát az üzleti ellenőrzési eljáráson túl, annak keretében hasznos segítséget nyújthatnak akár abban is, hogy a számlát a számlakibocsátó helyesen állította-e ki; például áfa-, eva-alany állította-e ki a számlát, indokolt-e áthárított áfának szerepelnie a számlán, ingatlan-bérbeadásra, -értékesítésre választott-e adókötelezettséget a partner stb, ami érinti a számlabefogadó adózó áfa-levonási jogosultságának kérdését is. Ez azonban csak a számla helyes kiállításának ellenőrzése.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Egyetértek az ügyvéd úrral, az adózónak nem írható elő általános jelleggel, hogy ellenőrizze a partnereit. Ezzel nem azt mondom, hogy nem tehető meg ésszerűen annak ellenőrzése, hogy egy ismeretlen partnert és annak vezető tisztségviselőjét a vállalkozás azonosítsa a nyilvános adatbázisokból. A cikk azonban az "eredet hitelessége" fogalmából indult ki, aminek ehhez a témához semmi köze! Ez az új fogalom zavart okoz, nagyon oda kellene figyelni, hogy ne legyen belőle ismét számlabefogadási mizéria.
Tisztelt Adózóna!
Érdeklődéssel olvastam a fenti cikket, és annak előzményét is. Ha a vállalkozók (és az ő képviseletükben eljáró ügyvédek) szemszögéből nézzük a problémakört, a kérdés éppen fordítva vetődik fel: nem az a kérdés, hogy az adatellenőrzés során meddig mehetünk el a partner cég vizsgálata során, hanem az, hogy a NAV a szabálytalanul működő, ad abszurdum - be sem jegyzett céggel kötött szerződés ellenőrzése során mit fogad el tőlem, az egyébként szabályosan működő cég részéről a szerződő partnerrel kötött ügylet esetén. A hatósági gyakorlat egyre inkább az, hogy amennyiben a szabálytalanul működő cég már nem vonható felelősségre anyagilag, akkor bármennyire szabályosan járt el a másik, ma is létező, szabályosan működő cég, semmit nem fogad el a hatóság, hogy az ÁFA-hiányt legyen kin behajtani. Ha van 3 bizonylatom az ügyletről, akkor hiányol még 2-t, stb. Gyakran a cég adatai utáni kutatás több időbe és költségbe kerül, mint az egész jogügylet értéke, de sebaj kutassunk! Megjegyzem: nincs olyan közhiteles nyilvántartás, amely mindig garantáltan az aktuális időpillanatban fennálló valódi helyzetet tükrözné, számos kivételt lehetne sorolni.
A hatályos jogszabályok 23 féle számviteli bizonylatot, dokumentumot ismernek (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta, bizonylat, szállítólevél, stb-stb., 23!!!), és rendszerint az a hatóság megállapítása a vizsgálat során, majd a közigazgatási perben vagy a büntetőeljárás során az igazságügyi szakértőjé, ennek következtében pedig a bíróságé is, hogy "nem győződött meg kellő alapossággal a szerződő fél működésének szabályosságáról", ezért elmarasztalják: adóhiány, bírság, kamatok, esetleg költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, csalás, stb-stb.
A hatályos jogszabályok ismerete (törvény, kormányrendelet) messze nem elegendő a „jogforrások” körének kimerítéséhez, elvárás az adózóval szemben, hogy ismerje a NAV elnöki rendelkezéseket, irányelveket, utasításokat, tájékoztatókat, szabályzatokat, közleményeket, állásfoglalásokat, rendelkezéseket, intézkedéseket, számviteli kérdéseket, útmutatókat, körleveleket, stb. Sőt, nem csak ismerniük, hanem betartaniuk is kellene, ami több, mint felháborító, hiszen egyik sem jogszabály! A NAV munkatársaira ezek lehetnek kötelezőek, de az adózóra nem!
Ezzel szemben a törvény és az Európai Bíróság ítéletei szerint is kizárólag két dolog követelhető meg az adóalanytól: 1./ a gazdasági esemény valódiságának bármilyen hitelt érdemlő módon történő igazolása, és 2./ az ehhez kapcsolódóan szabályosan kiállított számla. A gyakorlat ezzel szemben ma már az, hogy ha veszek egy láda Coca-Cola-t, akkor lassan fel kell tudnom mutatni a Coca-Cola cégkivonatát, hogy ellenőriztem őket. Ilyen alapon egy NAV-vizsgálat során a megbízólevélen kívül az adózó nyugodtan elkérhetné a revizor általános iskolai és érettségi bizonyítványát is, hogy kellően meggyőződhessen a vizsgáló működésének szabályosságáról. A példa abszurdnak tűnik, de nem az! A szabálytalanul működő cégek ellenőrzése a hatóságok feladata, és nem az adóalanyé!
Nos, ezek azok a dolgok, amiért itt tart a magyar gazdaság, ahol tart, és nem a világválság. Így minden józanul gondolkozó vállalkozó kedve elmegy attól, hogy bármibe belevágjon itthon. Ezzel a szemlélettel - és még sok-sok más hasonló problémával együtt - soha nem lesz a magyar gazdaság európai módon működő piacgazdaság.
Tisztelettel: dr. Hankó Faragó Miklós ügyvéd