adozona.hu
Így ellenőrizhetjük üzleti partnereinket
//test-adozona.hu/adozas_rendje/Szigoruan_ellenorzott_uzleti_partnerek_I_GFY5QI
Így ellenőrizhetjük üzleti partnereinket
Kapcsolódó jogszabályok
Tetszik
Létező adóalany-e üzleti partnerünk? Számíthat-e fel áfát? Elkészítette-e beszámolóját és benyújtotta-e? Nem árt, ha szállítóinkat, vevőinket több adatbázisban is ellenőrizzük.
Az utóbbi időben az Adózóna több cikkében is szerepelt a nemrég bevezetett úgynevezett üzleti ellenőrzési eljárás szükségessége. A NAV a 18. információs füzetben, „A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai” összeállításban részletezi ennek tartalmát.
A tájékoztató alapja a HÉA számlázással kapcsolatos 2010/45/EU tanácsi irányelvhez kiadott magyarázat, ami szerint az adóalany ezzel az eljárással ésszerű szinten biztosította, végrehajtotta és aktualizálta a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó vagy a számlakibocsátó azonosságát (az eredet hitelessége), továbbá azt, hogy a HÉA-val kapcsolatos tartalom nem módosult (a tartalom sértetlensége), valamint a kibocsátás időpontjától a megőrzési idő végéig biztosította a számla olvashatóságát.
Az új eljárás kapcsán felmerülhet annak a kérdése is, hogy az adózó hol és hogyan tudja ellenőrizni partnerét. Cikkünkben azokat a nyilvános és hitelesnek tekinthető adatbázisokat gyűjtöttem össze, amelyek segíthetik az adózót ezen ellenőrzések során.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Kedves Katalin,
A linkgyűjtemény ellen nincs kifogásom, azonban ez korántsem hírértékű, legfeljebb a csukott szemmel járó-kelők számára. Részükről a hála jogos. Én a cikk kapcsán egyetlenegy fontos tévedésére mutattam rá:
"Az új eljárás kapcsán felmerülhet annak a kérdése is, hogy az adózó hol és hogyan tudja ellenőrizni partnerét."
Ez a mondat hamis. Ez a kérdés ugyanis az új eljárás kapcsán nem merül, nem merülhet fel. Ez a tévhit, ezt kellene a cikkben kijavítani. Kérem nyugodtan tájékozódjon az "eredeti hitelességének" mibenléte kapcsán. Ígérem, hogy hasznos lesz.
A csalárd működés kapcsán pedig figyelmébe ajánlom a Tóth ügyet, ahol a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanság nem volt befolyással a számlabefogadó felelősségére. Ez nem egy kör véleménye, hanem tény.
Az ügy itt érhető el, ingyenesen: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&num=C-324/11
Kedves Zsolt,
a cikk első része nem arról szól, amiről Ön ír, így feleslegesen vitázik velem (is). Az adózók és az olvasók is minden bizonnyal nagyon hálásak lennének azért, ha a linkgyűjteményt további pontokkal ki tudná egészíteni, vagy megfelelő formában és stílusban önálló cikk formájában segítené az adózókat és a szakmát a témában, vagy egyebekben, amelyeknél szintén csak negatívan kritizáló hozzászólások útján tudja kifejteni a véleményét.
A cikk egyetlen kör számára lehet félrevezető: akik úgy vélik, semmilyen felelősségük nincsen, ha kiderül, hogy olyan partnerrel kötöttek/folytattak ügyletet, aki nem is létezett vagy csalárd módon működik/-ött. Nincs olyan EB ítélet, amely helybenhagyná, hogy az adózónak semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs.
Támogassa ismereteivel, tapasztalataival az előbbi kört, ez az Ön döntése. De én nem kívánom ezt tenni.
Sokkal inkább segítséget (lehetőséget) szeretnék nyújtani ahhoz, hogy akik a vállalkozásuk folytatása során lehetőség szerint mérsékelni szeretnék az üzleti partnerről rendelkezésre (nem) álló információk nyomán óhatatlanul is megjelenő kockázat, vagy akár csak kizárólag adójogszabályoknak kívánnak megfelelni, legyen hozzá eszköztáruk.
Nem több, és nem is kevesebb.
Legyen szebb hétvégéje! ;-)
Kedves Katalin,
Az ellenőrzési nyomvonal nem azt jelenti, hogy az adózónak valamit ellenőrizne kell, valamilyen plusz cselekményt kell végrehajtana a számla befogadása mellett!
Ha egy multinacionális vállalat a gazdasági eseményt a megrendeléstől azonosítja és a számla ezen nyomvonal csupán egyik eleme, akkor még ez sem jelenti azt, hogy a multinacionális vállalatnak valamit változtatnia kellene, valamit dokumentálnia kellene, a nyomvonala ugyanis már létezik. A nyomvonal egy mikrovállalkozásnál pedig nagyon sok esetben kizárólag maga a számla lesz, és ezt se az adóhatóság, se más nem kifogásolhatja, nem kérhet plusz dokumentumokat és nem várhatja el, hogy a mikrovállalkozás olyan nyomvonalbeli elemeket építsen fel, ami többlet-adminisztrációt eredményezne. Ezt az irányelvre adott EU szakértői összefoglaló is tartalmazza.
Tehát állításával szemben sajnos korántsem felel meg a valóságnak, hogy nyomvonalat kellett volna "kialakítani" és annak bármi köze lenne ahhoz, hogy az adott adózó éppen milyen adózási vagy tájékoztatási adatbázisban szerepel. Az eredet hitelessége nem új fogalom és nem is arról szól, amit a cikke sugall. Sajnos azt kell mondjam, hogy alapvetően félreérti az "eredet hitelességét".
Szeretnék rámutatni, hogy az az egyéni vállalkozó, aki már nem egyéni vállalkozó, de korábbi minőségének megfelelően számlát bocsátott ki, annak az áfája levonható (és ezért a számlakibocsátónál befizetendő is). Hasonlóképpen az a néhány hete kényszertörlési eljárás alá került társaság, amelynek volt ügyvezetője korábbi minőségében számlát bocsát ki, annak áfa tartalma szintén levonható (és ezért a számlakibocsátónál befizetendő is). Miért? Erre az Európai Bíróság ítéleteiben találja meg a választ.
Cikke azt sugallja, hogy utána kellene nézni, hogy az adózó vajon létezik-e és teljesít-e adókötelezettségeket. Erre jelenleg nincs előírás és az nem is feltétele a számla befogadásának. A cikk így meglehetősen félrevezető.
Ha egy szerkesztő-bizottság írta volna a cikket, akkor nyilván az álláspontom nem az Ön személyének szólt volna, de így sajnos ha valami nem stimmel, akkor azt kizárólag Önnek lehet címezni, más érintett nincs. Én sajnálom, ha ezt személyeskedésnek tekinti. Célszerű lenne a cikket kijavítani, ahelyett, hogy az Ön személyének megtámadtatásával foglalkozik. Ezek a cikkek szoktak jelentős károkat okozni, növelve a vállalkozások számlabefogadással kapcsolatos félelmét és így csökkentve az ország versenyképességét.
Kedves Ruszin Zsolt,
Kérem, legyen kedves ismét, immáron figyelmesen elolvasni a cikket, s remélhetőleg akkor sikerül akként értelmeznie ami, s nem pedig (az Ön által) kibővített tartalommal, Ön által kreált ellentmondásokkal.
Kétségtelen, hogy az ún. üzleti ellenőrzési eljárás az eddigi magyar adóellenőrzési gyakorlat alapján felvet olyan kételyt, hogy tartalmában megmarad-e az EU által szándékolt keretek között vagy túllépi azt, ám az eljárásról az Adózóna korábbi cikkei foglalkoztak, nem pedig ez foglalkozik vele. Mint az Adózóna hivatkozott, témához kapcsolódó korábbi cikkei is írták, és Ön is írja, az adóalanyoknak – figyelembe véve a tevékenységüket, sajátosságaikat, méretüket, stb. - ki kell alakítaniuk azt a nyomvonalat, amelynek keretében az üzleti ellenőrzési eljárás követelményének eleget tudnak tenni. Ehhez azonban szükséges meghatározniuk, hogy mit és mikor ellenőrizzenek, s lényeges az is, hogy tudják, mit hol tudnak ellenőrizni.
Nos, ez utóbbinak az ismerete nemhogy az adózóknál, de még szakembereknél – könyvelők, adótanácsadók, stb. – esetében is gyakran foghíjas, amit tapasztalatai alapján minden bizonnyal Ön is meg tud erősíteni.
Ha nem tudják, hogy tudják, hogy mit hol lehet ellenőrizni, az üzleti ellenőrzési eljárás nyomvonalának kialakítása is hibás, hiányos lesz. Ennek elkerüléséhez kívánt segítséget nyújtani a cikk első része: egy összefoglaló arról, hogy hol, minek lehet utánanézni, s NEM adóhatósági ajánlás.
Ugyanakkor Önnek minden bizonnyal lehetősége van arra, hogy egy-egy témával kapcsolatos álláspontját megfelelő platformon és megfelelő formában kifejtse, s ne cikkekhez kommentelgetve, személyeskedést sem mellőzve kelljen hangot adnia véleményének.
Bár az Öntől nem először tapasztalt kommunikációs stílussal nem tudok és nem is kívánok azonosulni, készséggel állok rendelkezésére szakmai véleménykülönbségek kulturált formában történő egyeztetéséhez. Arra azonban megkérem, hogy szíveskedjen tartózkodni attól, hogy személyemet, szakmai tevékenységemet minősítgesse, azt szándékosan nem valós tartalommal ruházza fel, hamis színben tüntesse fel.
Az "eredet hitelességének" semmi köze ahhoz benyújtott-e számviteli beszámolót a számlakibocsátó!
Szemben az adóhatóság kevésbé szöveghű elképzeléseivel, az EU szakértő szerint az üzleti ellenőrzési eljárásokkal szemben támasztott követelményeknek már akkor is megfelelünk, ha az egyéb igazoló dokumentumok egyeztethetőek. Tehát az "eredeti hitelessége" az, ha a számlánk megfelel a megrendelésnek, a fuvarokmányoknak és a fizetés beérkezésének. Szó sincs arról, hogy mostantól kezdve rendelkezni is kellene ilyen dokumentumokkal! Ezek ugyanis csak az esetlegesen rendelkezésre álló tipikus dokumentumokra vonatkozó példák. Számos más dokumentum is egyeztethető a számlával, de ezeknek az üzleti ellenőrzési eljárásoknak meg kell felelniük az adóalany méretének, tevékenységének és típusának, valamint figyelembe kell venniük a tranzakciók számát és értékét, valamint a termékértékesítők, illetve szolgáltatásnyújtók és a termék beszerzőinek, illetve a szolgáltatás igénybevevőinek számát és típusát. Nem követelheti meg tehát az adóhatóság ugyanazon nyomvonalat egy nagyvállalatnál és egy mikrovállalkozásnál, hiszen akkor eleve sérülne ez az EU ajánlás.
Azt meg pláne nem követelheti meg, hogy különböző adatábázisokban ellenőrizzük a számlakibocsátót és ennek igazolásával is rendelkezzünk!
Ahogy ez Magyarországon ismét történni fog, a számlázási szabályokat ismét túllihegik, hogy a jogszerű vállalkozások féljenek a számlától, befogadása pedig az üzleti tevékenység legkockázatosabb mozzanata legyen. Úgy látszik egyes szakértők érdekeltek ezeknek a félelemeknek a fenntartásában.