Készpénzfizetés szabályozása: kinek kell résen lenni?

A készpénzforgalommal kapcsolatos szabályok tekintetében biztosra vehető, hogy nem csak az eddigi szabályozási próbálkozások fogják tarkítani ennek a témának a „történelmét”, hanem a jövőben is újra és újra napirendre fog kerülni. A készpénzforgalom jelentős aránya szabályozástól függetlenül is szükségessé tenné a fizetési forgalmak áttekintését és átstrukturálását oly módon, melynek révén jelentősen csökkenthető a készpénzfizetési forgalom nagyságrendje. Ugyanakkor amit e tárgykörben az adórendszer kereteiben, annak eszközrendszerével próbálnak időről-időre korlátok közé szorítani, ill. részben a gazdaság fekete-szürke részét igyekeznek átláthatóbbá tenni, az alapproblémának csak egy része.

Kétségtelen, hogy a nem kellően kidolgozott, többször bevezetett, majd eltörölt, majd új próbálkozás keretében bevezetésre kerülő jogszabályok komolytalanná teszik a jogalkotó és az adóhatóság szándékát és törekvését a szabályozás célja elérése tekintetében, és ezzel – több más kedvezőtlen hatása mellett - fokozza azt a belső késztetést, hogy "minek betartani a szabályt?", s ezáltal hozzájárul az adózási fegyelem további lazulásához is.

A készpénzforgalom korlátozására vonatkozó szabályozás alkotmányossága erősen megkérdőjelezhető, mégis a cikksorozattal azok számára kívántam iránymutatást, támogatást adni, akik úgy gondolják, hogy a jogállamiság része az is, hogy egy hatályos jogszabályt betartsanak, lehetősége(i)khez mérten megpróbáljanak betartani mindaddig, amíg az hatályos.

Sajnálatos, hogy sem a jogalkotó, sem pedig az adóhatóság nem látja szükségesnek, hogy egy, az adózók jelentős hányadát érintő szabályozás kapcsán tájékoztatást, iránymutatást adjon, vagy intézkedjen a szabály módosításáról, hatályon kívül helyezéséről, és ne pusztán szakmai pro- és kontrák legyenek azok, amelyek hozzásegíthetik az adózókat ahhoz, hogy kialakítsák a maguk álláspontját a kérdésben.

Akár Alaptörvénybe ütköző egy rendelkezés, akár nem, akár kellően szofisztikált a jogszabály az adókötelezettség teljesítéséhez, akár nem, az adózóknak mindenkor megvan az a joguk, hogy döntsenek arról, hogy a saját adóügyeikben egy hatályos rendelkezést be kívánnak-e tartani vagy sem, felvállalva annak minden esetleges konzekvenciáját.

Mindazonáltal, minden Ön iránti tiszteletem ellenére aggályosnak tartom, ha egy, a szakmában és adózók körében elismert és jelentős súlyt képviselő szervezet vagy annak képviselője a hatályos jogszabály be nem tartására ösztönző üzenetet közvetít a segítő támogatás helyett.