Készpénzfizetési korlát: mikor számítsuk egybe az ügyleteket?

Megosztás Tetszik

Cikkünk első részében megvizsgáltuk, hogy kire, milyen ügyletekre, milyen szerződésekre vonatkozik a készpénzfizetési korlát, és kire, milyenekre nem; most pedig arra keresünk választ, hogy mikor kell egybeszámítani az ügyleteket, és mikor vizsgálhatjuk külön azokat a készpénzfizetési korlát szempontjából.

Előző írásunkban áttekintettük az az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (új Art.) 114. § (3) bekezdésében meghatározott készpénzfizetési korlát szabályt és szankcióját, valamint elemeztük az alkalmazási kör az alanyi és tárgyi feltételeit. Cikkünk folytatásában az egyenként megítélendő és az egybeszámítandó ügyletek elhatárolásával vizsgáljuk tovább azokat a gyakorlati szempontokat, amelyeket a készpénzfizetés korlátozásáról szóló szabály alkalmazása során számításba kell venni.

A korlátozás ugyanazon ügyletek vonatkozásában is csak ugyanazon naptári hónapon belüli kifizetésekre vonatkozik, nincs tehát akadálya annak, hogy ugyanazon szerződés alapján – pl. folyamatos teljesítésű ügyletek – havonta 1,5 millió forint készpénzfizetés történjen. Mivel ugyanazon felek között is a korlátozás csak az ugyanazon ügylet alapján teljesítendő kifizetésekre vonatkozik, ezért ha ugyanazon felek egymással többféle szerződéses viszonyban vannak, nem gátolja meg a törvény, hogy minden ügylet esetében kimerítsék a havi készpénzfizetési korlátot.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mi tekintendő egy szerződésen alapuló kifizetésnek, a vásárlások ellenértékét mikor kell összeszámítani, melyek az egységet alkotó ügyletek!