Rárepülhet a NAV a külföldiek reklámadójára is

Megosztás Tetszik

A külföldi illetőségű cégeken, például a Google-on és Facebookon is behajthatja a magyar adóhatóság az 1500 eurót meghaladó reklámadó-tartozást. Az uniós jogszabályok ugyanis ekkora érték felett biztosítanak lehetőséget arra, hogy a tagállami hatóságok egymás segítségét kérjék, ha belföldön nem tudják rendezni az adótartozást – állítja a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós igazgatója.

Bár a napokban indult brüsszeli vizsgálat miatt változhatnak a reklámadó szabályai, az biztos, hogy az állam nem mondhat le a külföldi szolgáltatók reklámadójáról sem, hiszen sok belföldi vállalkozás is könnyen kikerülhetné az adófizetést azzal, hogy külföldre helyezi át székhelyét.

Bizonyos szolgáltatások, illetve annak részeként közzétett reklámok közvetítéséhez nincs feltétlenül szükség magyarországi jelenlétre. A reklámadó törvény szabályai ezért megteremtették annak a lehetőségét, hogy a reklámadó alanyává válhassanak olyan vállalkozások is, amelyek nem rendelkeznek magyar adójogi illetőséggel.

 „Elsősorban a médiaszolgáltatás részeként, illetve az interneten közzétett reklámokkal válhatnak a reklámadó alanyaivá a külföldi illetékességű cégek. Ha egy külföldi digitális tévéadás legalább felerészben magyar nyelvű műsort tartalmaz és reklámokat közvetít, vagy egy internetes felületen túlnyomó részt magyar nyelven reklámokat tesznek közzé, az érintett szolgáltatókat adófizetési kötelezettség terheli a reklámadó bevételük után" – mondta dr. Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.

A külföldi illetőségű reklámadó-alanyoknak a magyar adóhatóságnál kell regisztrálniuk magukat, hogy adószámot kapjanak. Ezt követően a magyar adózókhoz hasonlóan tudják teljesíteni reklámadó-fizetési kötelezettségüket. Ha a külföldi reklámadó-alany ezt nem teszi meg és nem teljesíti a magyar jogszabályok által előírt adókötelezettségeit, akkor az adóhatóság úgynevezett behajtási jogsegély útján tudja megkeresni az Európai Unió más tagállamainak adóhatóságát az adó behajtása érdekében.

Akkor tud kezdeményezni a NAV ilyen megkeresést, ha a tartozás összege meghaladja az 1500 eurót. Egy erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazás segítségével lehet ezt megtenni, a gyakorlati tapasztalatok hiányában azonban még nincs arról pontos információ, hogy milyen hatékonysággal és mennyi időn belül tudja így a magyar hatóság egy külföldi adózó magyar adótartozását behajtani. Bár a reklámadó szabályai a közeljövőben változhatnak annak az úgynevezett mélyreható vizsgálatnak a hatására is, amelyet a múlt héten jelentett be az Európai Bizottság a reklámadó ügyében, a külföldi cégek reklámadójáról nem mondhat le az állam.

„Ha nem terjedne ki a reklámadó-fizetési kötelezettség a külföldi szolgáltatókra, akkor a cégek nagyon egyszerűen ki tudnák kerülni az adófizetést azzal, hogy áthelyezik a székhelyüket egy külföldi államba. Ezzel pedig nem csak a költségvetés járna rosszul, de a magyar vállalkozások is versenyhátrányba kerülnének” – hangsúlyozta Békés Balázs. "A magyar adóhatóság ezért várhatóan mindent el fog követni, hogy az uniós jogszabályok biztosította elvi lehetőséggel élve behajtsa a külföldi adózók tartozásait. Mivel az Európai Unió az adóelkerülés elleni küzdelmet az elmúlt időszak európai botrányainak is köszönhetően nagyon komolyan veszi, várhatóan a magyar hatóságok is hatékony segítséget fognak ehhez kapni."