Így nőttek a tb minimális alapok a minimálbér-emelés kapcsán

dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

2023.01.10., 06:15 Frissítve: 2023.01.09., 15:53

Tetszik

Egyes biztosítási jogviszonyoknál legalább a minimális alapokból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér változása befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összegeket. Az alábbi cikkben a minimálbér növekedése kapcsán a minimális alap változásait ismertetjük.

A 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok közül az alábbiak esetén érvényesül a minimális alap:

• munkaviszony (beleértve a munkaviszony jellegű jogviszonyokat is),

• egyéni vállalkozó jogviszony,

• társas vállalkozói jogviszony,

• biztosított mezőgazdasági őstermelő,

• biztosított egyházi személy.

A minimális alap szerinti fizetési kötelezettség nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytatókra.

Minimálbér: 2023-ban a havi minimálbér bruttó 232 000 forint, a havi garantált bérminimum bruttó 296 400 forint.

Kezdjük az áttekintést a leggyakoribb jogviszonnyal, a munkaviszonnyal!

Munkaviszony

Tbj. szerinti munkaviszony esetén a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, ami 2022-ben havi bruttó 60 000 forint volt, míg 2023-ban havi bruttó 69 600 forint lett, azaz havi bruttó 9600 forinttal nőtt.

Természetesen, ha a Tbj. szerinti munkavállaló bére a fenti minimális alapot meghaladja, akkor ez a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

A minimális alap részmunkaidős foglalkoztatás esetén merülhet fel. A társadalombiztosításijárulék-fizetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha részmunkaidős foglalkoztatásnál a tényleges bér alacsonyabb a minimális alapnál (például havi bruttó 30 000 Ft), akkor a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után (a fenti példánál maradva a fennmaradó 39 600 Ft után) a társadalombiztosításijárulék-fizetés a munkáltatót terheli. Meg kell említeni, hogy a társadalombiztosítási ellátások (például táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói járulékbefizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

A Tbj. szerinti munkaviszonyban fizetendő minimális alapnál figyelemmel kell lenni arra, hogy ha egyidejűleg több munkaviszonyban, részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló, akkor minden egyes munkaviszonyban meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 30 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.

Az Adózóna 2023-as adó-, tb- és munkajogi változásokkal kapcsolatos egyéb írásait itt találja.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek azok az esetek, amikor a minimális alapot arányosítani kell, milyen élethelyzetekben nem kell alkalmazni, valamint, hogy milyen szabályok vonatkoznak az egyéni, illetve a társas vállalkozókra, a biztosított őstermelőkre és a biztosított egyházi személyekre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.