Több EU-s országban is dolgozott? Mutatjuk az öregségi nyugdíj megállapítási módját

Megosztás Tetszik

Az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően számottevően nőtt azon személyek száma, akik külföldön vállalnak munkát, mely munkavégzésük alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt, nyugdíjjogosultságot szereznek. Számos esetben felmerül a kérdés, hogy az előzőekben említett külföldi munkavállalás alapján hogyan, mely ország nyugdíjszerve állapít majd meg nyugdíjat.

Azokban a nemzetközi érintettségű nyugdíjügyekben, amelyekben a nyugdíjat igénylő személyek Magyarország mellett más EU-s tagországban is dolgoztak és járulékot is fizettek, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71EGK rendelet, illetve az azt felváltó a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004EGK rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 987/2009EK rendelet szabályait kell alkalmazni.

A koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Ha a koordinációs rendeletek eltérően nem rendelkeznek, és az ellátásokra való jogosultság megszerzéséhez, fenntartásához vagy más jog biztosításához a biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási idő megszerzése szükséges, a más tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időket a szükséges mértékben úgy kell figyelembe venni, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg.

A nyugellátásokra vonatkozó szabályok a fenti alapelvtől eltérőek, ugyanis a nyugdíjjogosultság, a nyugellátás összege kiszámításának szabályozását a koordinációs rendeletek nemzeti hatáskörbe utalják, ami azt jelenti, hogy ezen igények elbírálása során a magyar nyugdíjmegállapító szerv kizárólag a Magyarországon ténylegesen elért és járulékfizetés alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével állapít meg nyugellátást, a magyar nyugdíjszabályok alapján, azokban az ügyekben is, amelyekben a nyugellátásra jogosultsághoz az érintett személy más EU tagországban megszerzett szolgálati idejét is figyelembe kell venni.

A koordinációs rendeletek alapján öregségi nyugdíjakra vonatkozó rendelkezések szerint öregségi nyugdíj (ideértve a „nők 40”-et is) és a korhatár előtti ellátás kerülhet megállapításra.

Az öregségi nyugdíj iránti kérelmet az igénylő lakóhelye szerinti tagállamban, vagy abban a tagállamban kell benyújtani, ahol az igénylő utoljára biztosított volt. Az igényt valamennyi érintett tagállam részére a kérelem benyújtása szerinti tagállam továbbítja. A kérelemben egyértelműen meg kell nevezni azokat a tagállamokat, ahol a kérelmező nyugdíj alapjául szolgáló biztosítási időt szerzett, illetve azt, hogy kéri-e valamely tagállamtól az öregségi nyugdíj megállapításának elhalasztását. Az a tagállam, amelytől az igénylő az öregségi nyugdíj elhalasztását kéri, nem állapít meg öregségi nyugdíjat, kizárólag csak a biztosítási időre vonatkozó adatszolgáltatást nyújtja.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, melyben konkrét példával szemléltetjük a kettős számítási szabályok szerinti öregségi nyugdíj számítási metódusát.