Kérdések és válaszok ügyvezetők, társas vállalkozók tb-terheinek fizetésével kapcsolatban

Megosztás Tetszik

A társas vállalkozásokra, illetve azok ügyvezetőire vonatkozó járulék- és szochofizetési kötelezettség mindig sok kérdést vet fel, ha ezt tovább bonyolítjuk kivás céggel vagy ingyenes munkavégzéssel, akkor a kérdések száma szaporodni kezd. Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdéseket dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolta meg.

A kérdések részletesen így hangzanak:
1. Ha egy személy nem tagja a vállalkozásnak, de a megbízást ingyenesen vállalja, akkor keletkezik-e bármilyen fizetendő kötelezettség utána?
2. Ha egy társas vállalkozónak a saját cégében megbízási díj szerint ügyvezető, tagként munkaviszonyos (például 30 órában), máshol van 10 órás munkaviszonya, akkor keletkezik bármilyen fizetési kötelezettség (minimum járulék szempontjából)?
3. Kivás cégnek is kell fizetnie szochót a társas vállalkozási jogviszony alapján vagy nem kötelezett? Ebben az esetben kivát kell fizetni?
4. Ha az 1. pont szerinti ügyvezető vagy egy társaság tagja, aki megbízásban látja el a munkavégzést és nem éri el a biztosítotti határt, akkor be kell jelenteni? Lehetséges, hogy valakinek nincs más munkahelye, a társaságban tag megbízás alapján, de a minimum határt nem éri el és nem keletkezik minimumjárulék-, szochofizetési kötelezettsége?
5. Mely feltételek esetén kell bejelenteni az ügyvezetőt/tulajdonost és milyen jogcímen (kóddal)? Ha a tulajdonos egyben ügyvezető is, kétszer kell bejelenteni ugyanazon cégnél? Be kell-e jelenteni azt a tagot, aki személyesen nem működik közre a cégben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZAI

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom a nem saját jogú nyugdíjas kapcsán.

1. Ha egy személy nem tagja a vállalkozásnak, de a megbízást ingyenesen vállalja, akkor keletkezik-e bármilyen fizetendő kötelezettség utána?

Ha a társaságnak nem tagja a kérdésben szereplő személy, aki megbízásban ingyen tevékenykedik a gazdasági társaságban, akkor ez a személy akár ügyvezetést lát el, akár egyéb tevékenységet folytat a társaságban, nem lesz biztosított, így nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon, és sem személyijövedelemadó-előleget, sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni ezen tevékenység alapján.

2. Ha egy társas vállalkozónak a saját cégében megbízási díj szerint ügyvezető, tagként munkaviszonyos (például 30 órában), máshol van 10 órás munkaviszonya, akkor keletkezik bármilyen fizetési kötelezettség (minimum járulék szempontjából)?

A kérdésben leírt esetben az alábbi szabályt kell alkalmazni! A társadalombiztosítási járulék alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Azaz, a kérdésben leírt esetben következő többes jogviszony áll fenn: 40 órás munkaviszony, és ezzel párhuzamosan társas vállalkozói jogviszony. Társas vállalkozói jogviszonyban társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges jövedelem addig, amíg a tag legalább heti 36 órás foglalkoztatás járó munkaviszonyban is áll.

Munkaviszony esetén: a munkavállaló munkabéréből levonásra kerül a 15 százalékszemélyijövedelemadó-előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelyből adott esetben a munkáltató kedvezményt érvényesíthet.

10 órás munkaviszonynál – ha a minimálisan fizetendő bér arányosítva lett a részmunkaidőhöz – figyelemmel kell lenni az ún. minimális alap szerinti tb-közteher-fizetésre. Minimális alap: a társadalombiztosítási járulék minimális alap – néhány esettől eltekintve – havonta legalább a minimálbér (azaz havi bruttó 266 800 forint) 30 százaléka, és szintén legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, havonta legalább bruttó 80 040 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 80 040 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Ha a részmunkaidőben az ügyvezető bére a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetés.

3. Kivás cégnek is kell fizetnie szochót a társas vállalkozási jogviszony alapján vagy nem kötelezett? Ebben az esetben kivát kell fizetni?

A 2012. évi CXLVII. törvény alapján a kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól. Azaz a kivás cég nem fizet szociális hozzájárulási adót.

Ha a kérdésben szereplő társaság jogosan választotta a kivát, köteles kisvállalati adó alapjának 10 százalékát kivaként megfizetni és bevallani.

4. Ha az 1. pont szerinti ügyvezető vagy egy társaság tagja, aki megbízásban látja el a munkavégzést és nem éri el a biztosítotti határt, akkor be kell jelenteni? Lehetséges, hogy valakinek nincs más munkahelye, a társaságban tag megbízás alapján, de a minimum határt nem éri el és nem keletkezik minimumjárulék- és szocho fizetési kötelezettsége?

Ha a kérdésben szereplő személy nem a kérdésben szereplő gazdasági társaság tagja, hanem egy teljesen más gazdasági társaság tagja, akkor ez a személy a kérdésben szereplő gazdasági társaságnál nem lesz társas vállalkozó, és nem lesz biztosított sem. Ez esetben ugyanis szintén az a helyzet áll elő, mint az első kérdésben. Azaz, ha a társaságnak nem tagja a kérdésben szereplő személy, aki

• megbízásban díjazás nélkül ügyvezetést lát el, akkor ez a személy nem lesz biztosított, így nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon, és sem személyijövedelemadó-előleget, sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni ezen tevékenység alapján;
• megbízási díjban részesül a fenti ügyvezető, de ez a díj nem éri el a minimálbér harminc százalékát, naptári napra számítva annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre, így nem kell bejelenteni a kérdésben szereplő személyt a T1041-es nyomtatványon, és társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Ugyanakkor a megbízási díjra tekintettel fizetni kell a személyijövedelemadó-előleget, és a szociális hozzájárulási adót.

További kérdés volt, hogy lehetséges-e, hogy valakinek nincs más munkahelye, a társaságban tag megbízás alapján, de a minimum határt nem éri el és nem keletkezik minimum járulék-szocho fizetési kötelezettsége? Más a helyzet akkor, ha a fenti személy tagja a kérdésben foglalt társas vállalkozásnak. Ez esetben a tag megbízása esetén az alábbi szabályokat kell alkalmazni!

A Ptk. alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha a tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozóként biztosított lesz, és ezt a biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. A társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő ügyvezetőt 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés terheli, amelynek – egyes eseteket kivéve – minimális alapja havonta legalább a minimálbér, ami idén havi bruttó 266 800 forint. A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja – egyes eseteket kivéve – legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ami idén havi bruttó 300 150 forint.

A fenti minimális alapok szerinti tb-közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el. Természetesen, ha az ügyvezető jövedelme a fenti minimális alapot meghaladja, akkor ez a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

A gazdasági társaságban a személyes közreműködés ellátható megbízásban is. Ha a tag megbízásban látja a személyes tevékenységét a gazdasági társaságban, és – ahogy a kérdésben szerepel  a minimum határt nem éri el a megbízásban kifizetett járulékalapot képező jövedelem, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre és a személyes közreműködésnél fizetendő közterhek (azaz a személyijövedelemadó-előleg-, és a szociális hozzájárulási adó) alapja költséggel csökkentett összeg lesz. Ez a költség lehet 10 százalék mértékű vagy számlákkal igazolva – a személyi jövedelemadó szabályai szerint – tételes költség, amely maximum a megbízási díj 50 százalékáig kerülhet levonásra.

5. Mely feltételek esetén kell bejelenteni az ügyvezetőt/tulajdonost és milyen jogcímen (kóddal)? Ha a tulajdonos egyben ügyvezető is, kétszer kell bejelenteni ugyanazon cégnél? Be kell-e jelenteni azt a tagot, aki személyesen nem működik közre a cégben?

Ha a gazdasági társaság tagja csak tag, azaz a társaságban nem működik személyesen, és ügyvezetést sem lát el, akkor ez a tag nem minősül a gazdasági társaságban biztosítottnak. Erre tekintettel ezt a tagot nem is kell bejelenteni T1041-es nyomtatványon.

Ha tulajdonos, azaz tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezt az ügyvezetői tevékenységet T1041-es nyomtatványon 1451-es kóddal, mint társas vállalkozót kell bejelenteni.

A fentiek alapján, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is, nem kell kétszer bejelenteni ugyanazon társaságnál.

Más a helyzet a következő esetben: ha a társas vállalkozónak minősülő ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, és ez a közreműködés biztosítási jogviszonyban valósul meg (például munkaviszonyban vagy megbízásban biztosítottként vagy tagsági jogviszonyban), akkor két jogviszony áll fenn, és mindkét jogviszonyt be kell jelenteni.

Ha a társas vállalkozónak minősülő ügyvezető egyidejűleg tagsági jogviszonyban működik közre, akkor a következőképpen áll fenn a két biztosítási jogviszony a társaságon belül: az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy az ún. minimális alapok után fizessék a tb közterheket. Azaz a tagsági jogviszony alapján fennálló társas vállalkozói jogviszonyban 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés minimális alapja – egyes eseteket kivéve – havonta legalább a minimálbér, ami idén havi bruttó 266 800 forint. A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó – egyes eseteket kivéve – minimális alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ami idén havi bruttó 300 150 forint. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben a Tbj. 6. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított az ügyvezető, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.