hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjba menne, de hiányoznak adatai a tb-nyilvántartásból? Így lehet ezeket pótolni

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A nyugdíjigények elbírálása során, a szolgálati idő, valamint a nyugdíj összegének megállapításakor elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat kell figyelembe venni. Mi történik, ha valaki betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy jogosult nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, de a társadalombiztosítási nyilvántartásból hiányoznak kereseti, illetve szolgálati időt alátámasztó adatok?

A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során. (Például 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset 80 százaléka, 41 év szolgálati idő esetén viszont az átlagkereset 82 százalék.)

Nyugdíj témakörben további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat.

A társadalombiztosítás egységes rendszerének több évtizeddel ezelőtti kialakítása során a munkáltatók számára kötelezővé tették, hogy a foglalkoztatottaik biztosítási jogviszonyáról rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a társadalombiztosítási szervek részére. A biztosítási időre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség 1992 márciusától kiegészült a jövedelemi adatok évenkénti kötelező igazolásával azzal, hogy a biztosítottak 1988. január 1-jétől 1992. február 29-éig terjedő időre vonatkozó kereseti adatait a munkáltató köteles volt egy „egyszeri” adatszolgáltatás keretén belül megküldeni a társadalombiztosítási szerv részére. Az „egyszeri” adatszolgáltatást először a jogutód nélkül megszűnő munkáltatók esetében írta elő az 1994. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály, majd 1995. április 1-jétől valamennyi munkáltatóra kiterjesztették az „egyszeri” adatszolgáltatási kötelezettséget. Az „egyszeri” adatszolgáltatást legkésőbb 1997. június 30-áig kellett teljesíteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, későbbi időszakokban miként változott a munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettség, illetve az egyes időszakokra vonatkozó, a nyilvántartásból hiányzó adatok pótlására milyen lehetőségeket ad a jogszabály!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink