Kamatjövedelmek szochója: mit terhel, mit nem terhel, ha terheli, mikortól?

Megosztás Tetszik

A veszélyhelyzet ideje alatt a természetes személyt 13 százalékos szochofizetési kötelezettség terheli az szja-törvény 65. paragrafusa szerinti kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után – erről rendelkezik a május 31-én kihirdetett 205/2023. számú kormányrendelet, amely szerint a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvény egyes rendelkezéseit eltérően kell alkalmazni. Cikkünkben ismertetjük a sajátos adójogszabály-alkotási metódus legújabb, nem kis fejtörést okozó példáját.

Az említett kormányrendelet szerint a természetes személyt terhelő szochofizetési kötelezettségre (így különösen az adó megállapítása, levonása, bevallása, megfizetése tekintetében) a szochotörvény 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–d) pontjaiban említett jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a szochotörvény 2. paragrafusának (2) bekezdése, 5. paragrafusának (3) bekezdése, valamint a 29. paragrafus (1)–(2) bekezdései kivételével.

Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a kamatjövedelmekre nem vonatkoznak az 1. paragrafus (5) bekezdésében említett jövedelmek – vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem – maximumalapjára (a minimálbér 24-szerese) vonatkozó előírások, azaz a teljes összeget terheli a szocho, nem csak maximum a minimálbér 24-szeresének (évi 5 millió 568 ezer forint) összegig. A kamatjövedelmekre nem vonatkoznak a szochotörvény 29. szakaszában taglalt nyilatkozattételi és fizetési szabályok sem – ismerteti Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk.

Nem vehető figyelembe az 5. paragrafus (3) bekezdése sem, amiből következően a kamatjövedelemnek minősülő hozam után az adót (ellentétben az osztalékkal) abban az esetben is le kell róni, ha az értékpapírt EGT tőzsdére bevezették.

Ugyanakkor az 5. paragrafus (6) bekezdése alkalmazandó, tehát a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy e jövedelmek tekintetében is mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Emlékeztetőül: a Tbj. 4. paragrafusának 12. pontja alapján külföldi az, aki nem minősül belföldinek.

A belföldi személy fogalmát ugyanezen szakasz 1. pontja határozza meg. E szerint belföldi, aki

– Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

– hontalan.

A rendelet július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az szja-törvény 65. paragrafus (1) bekezdésének

a) a) pontja szerinti kamatjövedelem esetében az e rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;

b) b) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;

c) c) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;

d) d) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;

e) e) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az e rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára;

f) f) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére

kell alkalmazni.

Nem terheli szocho az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet, valamint a magyar állampapír kamatát (hozamát) sem. Az ingatlanalapra vonatkozó kivételszabályt a hivatkozott kormányrendelet tartalmazza, míg az állampapír szochomentessége az szja-törvény rendelkezéséből következik, ugyanis nem kell jövedelemként figyelembe venni – többek között – a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet – ecseteli a Moore Hungary közleményében Kocziha Andrea, a tanácsadó cég partnere.

Ha a magánszemély külföldi pénzintézeteknél tartja a megtakarításait, akkor neki kell minősítenie, hogy az adott hozam a magyar előírások alapján kamatnak minősül vagy sem.

Mit mikortól terhel a szocho?

Főszabály szerint tehát 2023. július 1-jén lépnek életbe a szochofizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel. A kormánypárti parlamenti többség május 3-án ismét meghosszabbította a veszélyhelyzetet, 2023. november 25-éig. Az új adó esetleges kivezetésének időpontja meglehetősen bizonytalan, hiszen a háború végét még csak megjósolni sem lehet.

Hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész után csak a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamat után kell szochót fizetni.

A lekötött betétek esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatát terheli szocho. Míg a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamatjövedelme esetén a 2023. július 1-től megszerzett értékpapír kamatára vonatkozik a szocho kötelezettség – magyarázza Kocziha Andrea.

Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,18-szorosa, mely után akkor fizetendő szocho, ha a kamatjövedelem a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként illeti meg.

A biztosítói teljesítésből származó, az szja-törvény 1. paragrafusának d) pontjában meghatározott kamatjövedelem esetén a hivatkozott kormányrendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére kell szochót fizetni.

A szövetkezeti kölcsönökkel összefüggésben fizetett kamatjövedelem esetén a 2023. július 1- jét követően nyújtott tagi kölcsön kamatára – hasonlóan az szja-törvény 1. paragrafusának f) pontjában meghatározott kamatjövedelemhez – az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére kell a szochokötelezettséget megállapítani – olvasható a Moore Hungary közleményében.

A rendelet hatálya alá eső egyes kamatjövedelmekre vonatkozó szochokötelezettségi szabályok

Forrás: Bankmonitor.hu

Biztosítások

A megtakarítási célú biztosítások kamatjövedelmére is érvényes a szocho abban az esetben, ha a szerződést 2023. június 30-át követően kötötték meg. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a unit linked biztosítások bizonyos esetekben kamatadómentesek, márpedig ezen esetekben a szochót sem szükséges megfizetni utánuk – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor.hu.

Az egyszeri díjas biztosítások esetében a szerződés ötödik évét követően a megtakarítás adómentes, ezért se szocho, se szja-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a biztosító kifizetése a 3. és 5. év között történik meg, akkor 6,5 százalék a szociális hozzájárulási adó és 7,5 százalék az szja-kötelezettség. Amennyiben a 3. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor 28 százalék adót (13 százalék szocho és 15 százalék szja) kell fizetni.

A rendszeres díjas biztosítások esetében a szerződés tizedik évét követően a megtakarítás adómentes, nincs se szocho, se szja-fizetési kötelezettség. Ha a biztosító kifizetése a 6. és 10. év között történik meg, akkor 6,5 százalék a szocho, és 7,5 százalék az szja. Ha a 6. évet megelőzően történik a kifizetés, akkor szintén 28 százalék (13 százalék szocho és 15 százalék szja) az adóteher.

Egy jól használt, időben kötött biztosítás tehát teljes adómentességet biztosíthat – szögezi le a Bankmonitor.hu.

Babakötvény, lakás-takarékpénztár

Szintén adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, és nem terjed ki az adófizetési kötelezettség a babakötvényre sem.

A rendelet alapján nem kell továbbá szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.

A bankbetétek jelentős versenyhátrányban lesznek az állampapírokhoz képest. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint ahhoz, hogy azokkal azonos hozamot termeljenek, állampapírtól függően 12,5 százalék, illetve 21,53 százalék betéti kamatot kellene fizetniük a bankoknak.