Nyugdíj megállapítása több uniós tagországban szolgálati időt szerzett munkavállaló esetében

Megosztás Tetszik

Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Arra szeretnék választ kérni, hogy 10 éves ausztriai, illetve 22 éves magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása szolgálati idő és befizetett járulékalap esetében. 1. Ausztriában 15 éves munkaviszony kell a teljes öregségi nyugdíj igénybevételéhez, Magyarországon 20 évnyi munkaviszony. Ha Magyarországon lesz a munkavállaló nyugdíjas, akkor beszámítódik az ausztriai szolgálati idő, de mi történik az Ausztriában megfizetett nyugdíjjárulékkal? Az is átkerül a felhalmozott magyar nyugdíjjárulékhoz, és figyelembe veszik a nyugdíj megállapításánál? 2. Lehet-e Ausztriából részleges nyugdíjat kérni, és ezzel egy időben Magyarországon teljes öregségi nyugdíjat a 23 éves szolgálati idővel és a 23 év alatt megfizetett nyugdíjjárulék alapján? Mik az erre vonatkozó irányadó szabályok?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Amennyiben valaki több uniós tagországban is dolgozott, és nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerzett, úgy abban az esetben a nyugdíjigények elbírálása során Magyarországon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71EGK rendelet, illetve az azt felváltó a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004EGK rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 987/2009EK rendelet szabályait kell alkalmazni.

A koordináció hatálya alá tartozó nemzetközi nyugdíjigények elbírálása során a magyar nyugdíj megállapítása kétféle módon történhet.

• amennyiben rendelkezik önálló magyar jogosultsággal – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte és rendelkezik legalább 15 év magyar biztosításban szerzett szolgálati idővel -, akkor két ellátást kell kiszámítani egy nemzeti és egy ún. arányos nyugdíjat, és a két ellátás közül a kedvezőbb ellátás kerül nyugdíjként megállapításra és folyósításra;
• amennyiben nem rendelkezik önálló magyar jogosultsággal, akkor kizárólag az arányos nyugdíjszámítást kell elvégezni.

Az arányos nyugdíj – magyar nyugdíjrész – kiszámítása az alábbiak szerint történik:

• össze kell adni az adott személy magyar és összes szolgálati idejét, amelyet valamennyi érintett tagállamban szerzett;
• az összes szolgálati idő és a kizárólag magyar biztosításban szerzett járulékköteles keresetek alapján megállapított átlagkereset figyelembevételével ki kell számítani egy úgynevezett elméleti nyugdíjat, amelynek során az összes szolgálati időt úgy kell tekinteni, mintha az adott személy mindet Magyarországon szerezte volna;
• az elméleti nyugdíjnak egy olyan arányú része kerül kiszámításra magyar nyugdíjrészként, ahogy a ténylegesen magyar biztosításban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik.

A kérdése szerinti esetben, mivel az érintett személy rendelkezik 20 év magyar szolgálati idővel, ezért a nyugdíj megállapításakor a fentiekben említett kétféle számítást fogják elvégezni, a magyar nyugdíj összege pedig kizárólag a magyar járulékalapot keresetek alapján kerül majd meghatározásra.

Amennyiben kizárólag az osztrák biztosítási jogviszonyai alapján Ausztriában nem lenne jogosult nyugdíjra, úgy abban az esetben az osztrák nyugdíjszerv – kizárólag a jogosultság tekintetében – figyelembe veszi majd a magyar szolgálati időket is, és amennyiben ezen együttes szolgálati idők alapján fennállnak az osztrák nyugdíjjogosultság feltételei is, úgy abban az esetben az osztrák szolgálati idő arányában állapít majd meg osztrák nyugdíjrészt. Az osztrák nyugdíjrész pedig kizárólag az osztrák keresetek alapján kerül majd meghatározásra.

A két tagállamban szerzett szolgálati idők pusztán a nyugdíjjogosultság tekintetében kerülnek – elméletileg – összeszámításra, a nyugdíjak, nyugdíjrészek összegét pedig minden tagállam a saját biztosításában szerzett járulékalapot képező keresetek alapján állapítja meg.

Az a tény, hogy az egyik tagállam megállapít nyugdíjat a saját jogszabályai alapján, nem befolyásolja a másik tagállam nyugdíjmegállapítását, amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak az érintett személy kérheti minkét tagállamtól a nyugdíj vagy nyugdíjrész megállapítását és folyósítását.