Ezek a szabályok az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj számítására 2024-ben

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátásokat – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – abból az öregségi nyugdíjból számolják ki, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Amennyiben a halál időpontjában öregségi nyugdíjas volt az elhunyt jogszerző, úgy abban az esetben, a halál időpontjában az elhunyt jogszerzőt megillető nyugdíj összege lesz a hozzátartozói nyugellátás alapja. Ugyanezen elv érvényesül, ha az elhunyt jogszerző az elhalálozása időpontjában korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, ugyanis ezek az öregségi típusú ellátások, a jogszerző halálával automatikusan öregségi nyugdíjnak tekintendők. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti igényeket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell előterjeszteni, ez a nyugdíjszerv fogja elbírálni az igényeket.

Más a helyzet, ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában még nem volt nyugdíjas, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban – rehabilitációs, rokkantsági ellátásban – részesült. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti nyugdíj összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt az elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Ezen hozzátartozói nyugdíjigényeket a túlélő hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztályához kell benyújtani, ezen nyugdíjszervek fogják elbírálni az igényeket. Mivel a jogszerző a halála időpontjában nem minősül nyugdíjasnak, ezért a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-jétől a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani. Az ilyen igények elbírálásakor egyébként minden esetben vizsgálat tárgyát képezi, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjáig megszerezte-e az életkorához előírt szolgálati időt, ennek hiányában ugyanis a hozzátartozói nyugdíjigény elutasításra kerül. Az előzőekben említett szolgálati idő és átlagkeresetből kerül majd kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna.

Az özvegyi és szülői nyugdíj összegét a fentieken túlmenően egyéb tényezők is befolyásolják. Ilyen például az özvegy, illetve a szülő, nagyszülő élethelyzete, valamint azon tény is, hogy az özvegy részesül-e saját jogú nyugdíjban, vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mennyi az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, illetve a szülői nyugdíj mértéke 2024-ben!