adozona.hu
Részmunkaidős foglalkoztatás kivás kft.-ben – mutatjuk, milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/jarulekfizetes_reszmunkaido_kiva_kft_1GRXR2
Részmunkaidős foglalkoztatás kivás kft.-ben – mutatjuk, milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár
Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár, ha egy kivás kft. napi egy órában szeretné munkavállalóját foglalkoztatni? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Van egy kivás kft., ahová be szeretnének jelenteni napi egy órában bruttó 40 000 forintért egy dolgozót, aki mellette őstermelő. A kérdés, hogy ezután a bér után milyen járulékokat kell megfizetni? Gondolom a tb alapja a minimálbér 30 százaléka lesz, tehát 80 040 forint után kell megfizetni, de mi lesz a kiva alapja? Hogyan alakul ennek a dolgozónak a fizetendő járuléka?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A kisvállalati adó (kiva) mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adófizetés alól, ugyanakkor a foglalkoztatottnak – kérdésben a leírtak alapján a munkavállalónak – meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén – ahogy ez a kérdésben is szerepel – legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, amely jelenleg bruttó 80 040 forint havonta.
Olvassa el az Adózóna korábbi írásait tb/járulékok/nyugdíj témakörben itt! |
Figyelembe véve, hogy a bruttó bér a kérdésben foglaltak szerint havi 40 000 forint, így a munkavállaló ezen havi bruttó 40 000 forintból fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a munkáltatónak kell megfizetnie különbözet kapcsán, azaz 40 040 forintból a társadalombiztosítási járulékot. Ha a munkavállaló egészségbiztosítási ellátást kap, például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, vagy gyermekgondozási díjra lesz jogosult, akkor úgy tekintik az ellátás megállapításakor, mintha maga a munkavállaló fizette volna meg 80 040 forintból a társadalombiztosítási járulékot.
A kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimumadóalap). Az adóhivatal tájékoztatása alapján: „Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetési alsó határt [mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 27. § (2) bekezdése szerint havonta legalább a minimálbér 30 százaléka], a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. Kisvállalati adózó esetében azonban a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét kell alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható).”
Hozzászólások (0)