Elsősorban a nőket fenyegeti a nyugdíjkatasztrófa

Megosztás Tetszik

A Bankmonitor megállapításai szerint a férfiak nagyobb eséllyel számíthatnak jó nyugdíjra, míg a nőket komolyabban fenyegeti az időskori nélkülözés veszélye. Emiatt a nőknek kiemelten fontos egy betonbiztos pénzügyi stratégiával készülni az idős korra, olvasható a Bankmonitor honlapján.

A nők számára kulcsfontosságú, hogy tudatosan készüljenek nyugdíjas éveikre, ugyanis a munkaerőpiacon több szempontból is hátrányban vannak, emiatt pedig az időskori anyagi kilátásaik is sokkal borúsabbak.

Mekkora a férfiak és a nők közti bérkülönbség?

Nők napja apropóján ismét központi beszédtémává emelkedett a férfiak és nők közti jövedelmi egyenlőtlenség. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar nők jellemzően 17,5 százalékkal kevesebbet keresnek a magyar férfiaknál, ami az Unió egyik legrosszabb adatának tekinthető. A méretes szakadék legfőbb okai, hogy a nők gyakran alacsonyabban fizetett munkakörökben dolgoznak, lassabban haladnak előre a vállalati ranglétrán, illetve sok esetben jogszerűtlen diszkrimináció áldozataivá is válhatnak.

A nyugdíjakban is megfigyelhető ugyanez a probléma

A nők számára rossz hír, hogy a magyar nyugdíjszámítási metódus két fő tényezőt vesz figyelembe: az aktív években megszerzett keresetek mennyiségét, valamint az igazolható szolgálati idő hosszúságát. Láttuk, hogy a keresetek szempontjából a nők komoly hátrányból indulnak, de hasonló különbség mutatkozik a szolgálati idő terén is. Az Államkincstár 2019-es adatai alapján a férfi nyugdíjasok átlagosan 38,2 évnyi szolgálati időt tudtak felmutatni, míg a nők átlagosan mindössze 33,5 évvel rendelkeztek.

Mindezek következtében sajnos törvényszerű, hogy Magyarországon a nők nyugdíja lényegesen alacsonyabb a férfiakénál. A Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából tudjuk, hogy tavaly év elején a férfiak átlagos öregségi nyugdíja 228 400 forintra rúgott, míg a nőké alig 192 200 forintot tett ki. A nemek közti szakadék nagysága tehát 15,8 százalék volt.

Még jobban szemlélteti a felettébb súlyos helyzetet az a tény, hogy a tavalyi „nyugdíjas létminimum” (havi 160 100 forint) alatt elhelyezkedő kb. 900 ezer nyugdíjas körében 66 százalékra tehető a nők aránya – holott a teljes nyugdíjas társadalmon belül a nők csak 62 százalékot tesznek ki. Tömörebb megfogalmazásban azt mondhatjuk, hogy a nők a legalacsonyabb nyugdíjszinteken felülreprezentáltak. A skála másik végén ugyanezt látjuk megfordítva: havi 500 ezer forintnál több nyugdíjat tavaly 35 ezer fő kapott, de közülük alig 34 százalék volt a nők részaránya, vagyis az igazán magas nyugdíjakat többnyire férfiak kapják.

A nőknek hosszabb időre is kell tervezniük

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a nők lényegesen hosszabb élettartamra számíthatnak. A 65 éves kort megérő férfiak aránya 70 százalék körüli, és az ő további várható élettartamuk 14,6 év. Ezzel szemben a nők kb. 90 százaléka megéri a 65 éves kort, és azután még átlagosan 18,7 évig élnek. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a nők jelentős része korkedvezménnyel megy nyugdíjba, akkor még nagyobb eltérés adódik a nemek között a nyugdíjban eltöltött idő tekintetében.

Nőként tehát jóval hosszabb nyugdíjas életszakaszra kell számítani, ami a pénzügyi stratégiaalkotást is meghatározza: nem mindegy, hogy mennyi időre kell pénzt tartalékolni az aktív korban megszerzett jövedelmekből.

Mit lehet tenni az időskori nélkülözés kivédéséért?

Az állami nyugdíj feltornászására irányuló törekvések (magasabb kereset vagy hosszabb szolgálati idő elérése) sokat segíthetnek egy pozitív végkifejlet elérésében, de ennél is biztosabb megoldás lehet egy alternatív jövedelemforrás felépítése. Ugyanis míg a kereset és a ledolgozott évek száma sok külső tényezőtől is függ, addig egyéni szinten sokkal nagyobb ráhatásunk van arra, hogy a megszerzett bevételünket mire fordítjuk. A jövedelmünk nagy részét a legtöbben fogyasztásra költjük, de arra is van lehetőség, hogy valamennyit tartalékoljunk olyan időszakokra, amikor nagyobb szükség lesz a pénzre.

Tipikusan ilyen életszakasz a nyugdíjas kor, hiszen az állami nyugdíj önmagában szinte sosem elegendő a korábban megszokott életszínvonal finanszírozására. Szerencsére a számok azt mutatják, hogy kellő tudatossággal van lehetőség apránként összegyűjteni egy jelentős megtakarítást, ez a tőke pedig később megalapozhatja az időskori anyagi biztonságot.

Nőként érdemes korán kezdeni az öngondoskodást

Induljunk ki abból, hogy egy 35 éves nő szeretne mai értéken 15 millió forintot felhalmozni, mire betölti a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy mennyi pénzt kell ehhez félretennie egy hónapban. A Bankmonitor számításai szerint már havi 20 ezer forint megtakarítással elérheti a kitűzött célt. Persze az induló életkornak hatalmas jelentősége van: minél előbb kezdi a nyugdíjcélú előtakarékosságot, annál több pénze tud összegyűlni ugyanakkora havi befizetés vállalásával.

Mennyi pénz gyűlhet össze havi 20 ezer forintból a nyugdíjkorhatár betöltéséig?

• 45 évesen kezdve: 8,3 millió forint,
• 40 évesen kezdve: 11,4 millió forint,
• 35 évesen kezdve: 15,1 millió forint,
• 30 évesen kezdve: 19,4 millió forint.

A számítások természetesen a nőkre és férfiakra egyaránt igazak, de tartsuk szem előtt, hogy a férfiak több okból is könnyebb helyzetben vannak! Egyrészt magasabb állami nyugdíjra számíthatnak, ezért azonos életszínvonal fenntartásához kevesebb nyugdíj-kiegészítés is elegendő lehet számukra. Másrészt az általánosságban magasabb keresetüknek köszönhetően a jövedelmük kisebb hányadát kell félretenniük az azonos megtakarítási cél eléréséhez. Ha pedig a várható élettartambeli különbséget is figyelembe vesszük, akkor arra jutunk, hogy elegendő lehet rövidebb időre megoldaniuk a nyugdíj-kiegészítést.

Konklúzió

Láthattuk, hogy a magyar nők alapvetően rosszabb esélyekkel indulnak a tisztes nyugdíjakért folyó versenyben. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy a kívánt nyugdíj-kiegészítést hosszabb ideig kellhet biztosítaniuk időskori önmaguk számára, miközben az aktív korban szerzett jövedelmük jellemzően kisebb, mint férfi honfitársaiké.

Mégis reménykeltő lehet számukra, hogy reális esély van a katasztrofális nyugdíjhelyzet elkerülésére. Habár az átlagos állami nyugdíj szintje nem sokkal a létminimum fölött helyezkedik el, azt kellő tudatossággal és fegyelmezettséggel ki lehet majd egészíteni saját tőkéből. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a megtakarítók mielőbb rálépjenek az öngondoskodás útjára, és tartalékoljanak elegendő pénzt a nyugdíjas éveikre. Fontos tudni, hogy a megtakarításokhoz állami támogatás is kapcsolódik, ami tovább javítja a kitűzött pénzügyi célok elérésének esélyét.