hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vállalkozás rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás mellett

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
1

Gyakran merül fel kérdésként, hogy összeegyeztethető-e a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátása, illetve a vállalkozási tevékenység folytatása.

Mindenekelőtt arra kell emlékeztetni, hogy a címben említett ellátások nem minősülnek sajátjogú nyugdíjnak, így az azokban részesülő személy egyéni vagy társas vállalkozóként biztosítottnak tekintendő, akit alapesetben havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy vállalkozóként a kötelezettség az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is fennmarad, mindaddig, amíg az érintett nem igényli rokkantsági ellátás helyett a nyugellátást.)

Persze a biztosított vállalkozói státusz sem egyértelmű minden esetben, hiszen a rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó, ha az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, illetve 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesült, és ezen ellátása alakult át rokkantsági vagy rehabilitációs ellátássá, nem főállásúnak minősül, tehát nem biztosított, és csak havi 25 ezer forint kata fizetésére kötelezett (2012. évi CXLVII. törvény 2. § f), illetve e) pontja).

Ugyanakkor az e körbe tartozó, általános szabályok szerint adózó egyéni vagy társas vállalkozó után a vállalkozás – legalábbis az idei évben még bizonyosan – szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a 2011. évi CLVI. törvény 462/A szakaszában foglaltak szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett után (ha a kivétje, tagi jövedelme nem haladja meg a minimálbér kétszeresét) nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevétele, illetve a vállalkozás tehát nem zárják ki egymást. Legalábbis az ellátás megállapítását követően. Ugyanakkor az ellátásra való jogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a megváltozott munkaképességűek által folytatható keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
nagyi71

A kérdésem az lenne. Kft tag aki a Kft-vel munkaviszonyban áll, hogyan tud rehabilitációs ellátást igényelni? Ahhoz hogy ne számítson keresőtevékenység folytatásának elég 1 nap fizetés nélküli szabadságot kivennie, vagy meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Nem ügyvezetői tisztséget lát el, irodai alkalmazottról van szó.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink