Vállalkozás gyed, gyes alatt: ezt kell tudni a járulékfizetésről

Megosztás Tetszik

Vállalkozásban dolgozna gyed, gyes mellett, és szeretné optimalizálni a fizetendő közterheit, milyen jogviszony lenne a legkedvezőbb számára? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.

Jelenleg decemberig gyeden vagyok, utána gyesen leszek még egy évig. Vállalkozás indításán gondolkodunk, kérdésem lenne, hogyan lehet a decemberig tartó időszakban és azután minimalizálni a járulékfizetési kötelezettséget? Felmerült, hogy egyéni vállalkozóként kezdem meg a tevékenységemet, vagy a férjemmel közösen alapítunk egy bt.-t (neki van 36 órát meghaladó munkaviszonya), amiben én kültagként vennék részt. A férjem nem működne közre személyesen, én viszont igen. Milyen jogviszonyban tudom ezt a legkedvezőbben megtenni? Kezdetben havi 20-30 ezer forintos bevétel mellett lehetek-e akár csak 2 vagy 4 órás munkaviszonyban? Vagy egyszerűen személyes közreműködőként veszek részt, ilyen esetben milyen kötelező fizetendő közterhek vannak? Harmadik verzió, hogy a férjem egyéni vállalkozó lesz, és engem foglalkoztat munkaviszonyban, mondjuk 2 órásban. Mi a legkedvezőbb számunkra? – kérdezte olvasónk.

Radics Zsuzsanna szakértőnk pontokba szedett válaszai a következők:

1.) Vállalkozási tevékenység folytatása

Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni-, vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizetni meg a járulékokat. Erre tekintettel, ha a vállalkozásból havi 100 000 forint jövedelmet vesz fel a gyermekgondozási díjban is részesülő személy, akkor a 100 000 forint után fizeti meg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási-, valamint munkaerő-piaci járulékot, valamint a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho).

Ha nem vesz fel jövedelmet, hanem osztalékot vesz ki a vállalkozás nyereségessége esetén, akkor természetesen nem fizeti meg a járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót, azonban a vállalkozási tevékenység folytatásából ellátásra sem lesz jogosult. Vagyis például betegsége esetén nem kap a gyermekgondozási díj mellett táppénzt.

Ezzel szemben a gyes alatt folyatott egyéni, vagy társas vállalkozásnál a tényleges jövedelemtől függetlenül meg kell fizetni a minimálisan elvárt járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót. Azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 27 százalékos szocho alapja pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Ráadásul mivel az egyéni vállalkozói tevékenység szinte minden esetben legalább középfokú végzettséget igényel, a magasabb összegű garantált bérminimumot kell figyelembe venni. Ez az idei évben bruttó 118 ezer forint, szemben a 101 500 forintos minimálbérrel. Vagyis számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 11 800 forint nyugdíjjárulékot, 15 109 forint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint 35 843 forint szochót kell leróni, ami összesen 62 752 forint közteher havonta.

2.) Munkaviszonyban ellátott tevékenység

Ez esetben a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért. (A minimálbér havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkásiskola is.)

Amennyiben a feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés, valamint a szocho alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és a szocho alapja a részmunkaidővel arányosítottan csökken.

3.) Vállalkozás heti 36 órát elérő foglalkoztatás

Ha a férj társas vállalkozóként heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, és az ügyvezetést, mint beltag ő látja el, akkor a feleség kültagként az alábbiak szerint fizeti meg a tb közterheket:

– A betéti társaság kültagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), akkor a minimálisan elvárt járulékot és szochót kell megfizetni. Azaz a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a szocho alapja pedig legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

– Ha munkaviszonyban vagy megbízásban történik a munkavégzés, akkor a munkaszerződésben, illetve a megbízási szerződésben foglalt díj lesz a járulékok és a szocho alapja. A megbízási díjból az szja-szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költséget lehet levonni, vagy számlákkal igazolva az szja-előírások alapján tételes költségelszámolást is lehet választani.  Ezen, költséggel csökkentett alap után kell a megbízásban a közterheket megfizetni.