Választott tisztségviselők: kik ők, mikor lesznek biztosítottak?

Megosztás Tetszik

Mikor lesz biztosított egy választott tisztségviselő a Tbj. értelmében, illetve ugyanezen jogszabály szerint kik minősülnek választott tisztségviselőnek? Milyen feltételektől függ a biztosítási jogviszony létrejötte esetükben, illetve milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük ezzel összefüggésben? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki

• gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője (például egy kft. nem tulajdonos ügyvezetője);
• alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíj-pénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője; vagy
• e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja;
• a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja;
• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester,

feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

A Tbj. fenti előírása alapján a jogviszonnyal kapcsolatban két fontos tudnivalót rögzíthetünk.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy részleteiben is megtudja milyen tudnivalókat rögzíthatünk a Tbj. fenti előírása alapján a jogviszonnyal kapcsolatban!