Új tb-alap létrehozását javasolja az MNB

Megosztás Tetszik

Új ösztönzőkre van szükség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a lakosság kezében lévő állampapír-állomány érdemi növeléséhez és azon keresztül a stabil belföldi finanszírozási bázis megerősítéséhez. Ennek érdekében egyebek mellett a tartós befektetési számla (tbsz) rendszer újragondolását, a természetes személyek tőzsdei osztalékadójának eltörlését, valamint a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával egy új alap létrehozását javasolja a jegybank a ma közzétett versenyképességi programjában.

Az MNB úgynevezett jóléti alap létrehozását indítványozza a nyugdíj-  és egészségmegtakarítások fúziójával. A jóléti alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (a munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára.

A nyugdíjzseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészségzseb egészségügyi jellegű felhasználást (például egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) esetében is javasolja bevezetni az MNB az osztalékadó-mentességet, miután a jelenlegi szabályozás szerint csupán a tbsz-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Új, kifejezetten a készpénzmegtakarítás állampapírba átforgatását célzó konstrukció bevezetését szorgalmazza a jegybank. Az új állampapír hosszú futamidejű, kedvező árazású, és legálisan szerzett készpénzben tartott jövedelem befektetése esetén visszaváltható lenne. A legális vagyontartás mellett cél az adózatlan jövedelmek bevonása is.

A megújítási kockázat csökkenésén keresztül a stabil államadósság-finanszírozást erősítené, ha a lakossági állampapírok átlagos futamideje számottevően magasabb lenne. Annak érdekében, hogy érdemben tudjon nőni a lakossági állampapírtartás, javasolják a lakossági termékpaletta bővítését hosszabb futamidejű, vonzó kamatozású értékpapírok bevezetésével.

Javasolja a jegybank az automatikus kamattőkésítés, az automatikus vásárlási lehetőség bevezetését, az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a tbsz-rendszer újragondolását. Jelenleg a tartós befektetési számla (tbsz) konstrukcióval érhető el a kamatadómentesség, azonban ez a megoldás nagyon bürokratikus – hívja fel a figyelmet az MNB. Cél, hogy a lakosság minél hosszabb távú állampapírokban tartsa a megtakarítását, ami számára kamatelőnnyel, az állam számára a megújítási kockázat csökkenésével jár.

Természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék, és ösztönöznék a munkavállalói részvényprogramokat.

Olvassa el kapcsolódó cikkeinket is! 

Kész Matolcsy versenyképességi programja: 330 pont az MNB-től
Mentesítené a társasági adó alól az induló kisvállalkozásokat az MNB
Növelné a családi adókedvezményt, a csedet, a gyedet, az anyasági támogatást az MNB