Ügyvezetők, társas vállalkozók minimum járulékfizetési kötelezettsége – 8 kérdés, 8 válasz

Megosztás Tetszik

A társas vállalkozások ügyvezetőire vonatkozó járulék-, illetve szochofizetési kötelezettséget sok szempontból boncolgató kérdésekben kérte szakértőnk segítségét olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSEI:

1. Ha egy ügyvezető nem minősül társas vállalkozónak, akkor van-e minimum járulékalapja, és befolyásolja-e esetleg ezt az, hogy dolgozik-e máshol?

2. Ha egy ügyvezető társas vállalkozónak minősül, akkor milyen fizetési kötelezettség terheli (szocho/tb)? Elláthatja-e ingyenesen az ügyvezetést, és ekkor keletkezik-e fizetési kötelezettsége megbízási szerződés alapján?

3. Miben változik az adófizetési kötelezettség, ha a 2. pont szerint munkaviszonyban látná el az ügyvezetést?

4. Kivás cég esetén a szocho helyett kiva megfizetése indokolt a fenti esetekben?

5. Amennyiben társas vállalkozó az ügyvezető – fentiek alapján –, úgy a tagi viszonyára tekintettel kell külön fizetnie adót/járulékot?

6. Ha csak tagi jogviszony (nem ügyvezetői) áll fenn, és társas vállalkozásról van szó, van minimum járulékfizetési kötelezettség?

7. Ha a 6. alapján igen, úgy miben más a megbízási/tagi/munkaviszony járulék-, illetve adófizetésben?

8. Személyes közreműködés kötelező lehet vállalkozások esetében (társas vállalkozás megállapítása kapcsán)? Mely törvény rendelkezik erről? Nyilván életszerűtlen olyan cég, ahol se munkavállaló, se személyesen közreműködő tag nincs, de előfordulhat ilyen a gyakorlatban, például végelszámolás alatt álló cégnél szükséges személyesen közreműködő tag?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Szakértőnk elsőként az ügyvezetésre vonatkozó kérdésekre válaszolt, ezt követően tért át a személyes közreműködésre.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el. Ha a tag megbízásban csak ügyvezetői feladatokat végez, akkor társas vállalkozónak minősül.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetés

Ha munkaviszonyban nem saját jogú nyugdíjas látja el az ügyvezetést, akkor a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján biztosítási jogviszony jön létre, amelyet még a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni a 24T1041-es nyomtatványon. Munkaviszonyban ingyenesen nem lehet ellátni az ügyvezetést, teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor kötelező munkabérként legalább a minimálbért megfizetni az ügyvezetőnek.

A nem saját jogú nyugdíjas ügyvezető munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyijövedelemadó-előlegen túl 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot is. A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelyből adott esetben a munkáltató kedvezményt érvényesíthet. Ha az ügyvezető feladatait részmunkaidőben látja el, akkor a minimálisan fizetendő bér arányosítható a részmunkaidőhöz viszonyítva. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a Tbj. alapján alkalmazni kell a munkaviszonyban az úgynevezett minimális alap szerinti tb-közteherfizetést.

Minimális alap

A társadalombiztosítási járulék minimális alapja – néhány kivételes esettől eltekintve – havonta legalább a minimálbér (azaz havi bruttó 266 800 forint) 30 százaléka, és szintén legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Azaz, havonta legalább bruttó 80 040 forintból után megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót. Ha a részmunkaidőben az ügyvezető bére nem éri el a járulékfizetési alsó határt nem, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatót terheli a járulékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor, ha az érintett ügyvezető társadalombiztosítási ellátást kap – például keresőképtelen lesz, és erre tekintettel táppénzt állapítanak meg számára, vagy gyermekvállalás kapcsán csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra lesz jogosult –, akkor úgy kell tekinteni az ellátás kiszámítása során a fenti járulékfizetést, mintha a minimális alapig a járulékot teljes egészében az ügyvezető fizette volna meg.

Kérdés volt, hogy „ha egy ügyvezető társas vállalkozónak nem minősül, van-e minimum járulékalapja, befolyásolja-e esetleg ezt az, hogy dolgozik-e máshol”?

Válasz: nem befolyásolja az előzőekben ismertetett közteherfizetési kötelezettséget, ha az ügyvezető máshol is dolgozik.

Társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetésnél fizetendő tb-közterhek

Ha saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozóként biztosított lesz, és ezt a biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a 24T1041-es nyomtatványon. A társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő ügyvezetőt 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, amelynek – egyes eseteket kivéve – minimális alapja havonta legalább a minimálbér, ami idén havi bruttó 266 800 forint. A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja – egyes eseteket kivéve – legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ami idén havi bruttó 300 150 forint.

A fenti minimális alapok szerinti tb-közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el. Természetesen, ha az ügyvezető jövedelme a fenti minimális alapot meghaladja, akkor ez a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

Nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetés

Ha a társaságnak nem tagja az a nem saját jogú nyugdíjas személy, aki megbízásban ellátja az ügyvezetést, akkor ez az ügyvezető akkor lesz a Tbj. alapján biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak a harmincad részét.

Ha a fentiek alapján létrejön a biztosítási jogviszony, akkor azt be kell jelenteni az adóhivatalnak a 24T1041-es nyomtatványon, és a megbízási díjból levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. A társaság a megbízási díj után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ha a megbízási szerződés alapján az ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak a harmincad részét, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony. Ez esetben a társadalombiztosítási járulékot nem kell megfizetni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget kell fizetni, továbbá a társaságot 13 százalék szochofizetési kötelezettség terheli. Ingyenes megbízás esetén a fenti közterheket nem kell megfizetni.

Kérdés volt továbbá, hogy „ha egy ügyvezető nem minősül társas vállalkozónak nem minősül, van-e minimum járulékalapja, befolyásolja-e esetleg az, hogy dolgozik-e máshol”?

Válasz: Nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetéskor nincs minimális járulékalap. Továbbá nem tag által megbízásban ellátott ügyvezetéskor nem befolyásolja a fentiekben leírt közteherfizetést, ha az ügyvezető máshol is dolgozik.

További kérdés volt, hogy „kivás cég esetén a szocho helyett kiva megfizetése indokolt a fenti esetekben”?

Válasz: A 2012. évi CXLVII. törvény alapján a kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól. Azaz a kivás cég nem fizet szochót.

Az ügyvezetésre vonatkozó kérdések tisztázása után szakértőnk áttért a személyes közreműködésre vonatkozó kérdésekre megválaszolására.

A gazdasági társaságban a személyes közreműködés ellátható munkaviszonyban, megbízásban vagy tagsági jogviszonyban, utóbbi társas vállalkozói jogviszonyt keletkeztet.

Tagsági jogviszonyra vonatkozott a következő kérdés: „amennyiben társas vállalkozó az ügyvezető – fentiek alapján –, úgy a tagi viszonyára tekintettel kell külön fizetnie adót/járulékot”?

Válasz: Ha a társas vállalkozónak minősülő ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, és ez a közreműködés tagsági jogviszonyban valósul meg, akkor két jogviszony áll fenn. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza, hogy az úgynevezett minimális alapok után fizesse a tb-közterheket. Azaz a tagsági jogviszony alapján fennálló társas vállalkozói jogviszonyban a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés minimális alapja – egyes eseteket kivéve – havonta legalább a minimálbér, ami idén havi bruttó 266 800 forint. A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó – egyes eseteket kivéve – minimális alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ami idén havi bruttó 300 150 forint.

A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben a Tbj. 6. paragrafus (2) bekezdésében foglalt szabályt kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított az ügyvezető, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

Mindezek alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg tagsági jogviszonyban személyesen közreműködik-e a társaságban vagy sem.

További kérdés volt, hogy „ha csak tagi jogviszony (nem ügyvezetői) áll fenn, és társas vállalkozásról van szó, van minimum járulékfizetési kötelezettség? Ha igen, úgy miben más a megbízási/tagi/munkaviszony járulék-, illetve adófizetésben”?

Válasz: Ha a nem saját jogú nyugdíjas tag tagsági jogviszonyban személyesen működik közre a társaságban, akkor ez a személyes közreműködés társas vállalkozói jogviszonyt hoz létre. A társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő tagot 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés terheli, amelynek minimális alapja – ahogy az a fentiekben is szerepel – havonta legalább a minimálbér, ami idén havi bruttó 266 800 forint. A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja – ahogy az a fentiekben is szerepel – legalább a minimálbér 112,5 százaléka. A fenti minimális alapok szerinti tb-közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban ingyen látja el a feladatait. Természetesen, ha a tag jövedelme a fenti minimális alapot meghaladja, akkor a jövedelme lesz a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

Ha a tag munkaviszonyban látja el személyes tevékenységét a gazdasági társaságban, akkor a munkaviszonyban álló ügyvezetőnél leírt szabályokat kell alkalmazni. Ha a tag megbízási jogviszonyban működik személyesen közre a gazdasági társaságban, akkor a nem tag által ellátott ügyvezetésre leírtakat kell alkalmazni azzal, hogy megbízásban ellátott személyes közreműködésnél a közterhek (azaz a személyijövedelemadó-előleg, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja) költséggel csökkentett összeg lesz. Ez a költség lehet 10 százalék mértékű, vagy – a személyi jövedelemadó szabályai szerint – számlákkal igazolt tételes költség, amelyet maximum a megbízási díj 50 százalékáig lehet levonni.

További kérdés volt, hogy „személyes közreműködés kötelező lehet vállalkozások esetében (társas vállalkozás megállapítása kapcsán)? Mely törvény rendelkezik erről? Nyilván életszerűtlen olyan cég, ahol se munkavállaló, se személyesen közreműködő tag nincs, de előfordulhat ilyen a gyakorlatban, például végelszámolás alatt álló cégnél szükséges személyesen közreműködő tag”?

Válasz: Nem kötelező a tag személyes közreműködése a gazdasági társaságban. Egy működő gazdasági társaság bevételszerző tevékenységéhez azonban szükséges a személyes közreműködés, vagy más személyek – azaz nem tag(ok) – alkalmazása.

Ugyanakkor kötelező a gazdasági társaság esetében az ügyvezetés (azaz a vezető tisztségviselői tevékenység) ellátása, amely történhet akár tag, akár nem tag által. Ez a kötelezettség vonatkozik a végelszámolásra is, hiszen a hatályos szabály alapján a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.