adozona.hu
Ügyvezető díjazás nélkül – hogyan úszhatók meg a járulékok?
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ugyvezeto_dijazas_nelkul__hogyan_uszhatok_m_OE7ZM3
Ügyvezető díjazás nélkül – hogyan úszhatók meg a járulékok?
Tetszik
Szabályos-e, ha az ügyvezető díjazás nélkül látja el teendőit? Kell-e ilyenkor tb-t fizetni? Több jogszabály rendelkezéseinek is meg kell felelni, hogy garantáltan szabályszerű legyen a gyakorlat.
Ha áttekintjük a társas vállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállására vonatkozó elmúlt 10–15 év jogszabályi változásait, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a jogalkotó folyamatosan arra törekedett, hogy az ügyvezetés biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járjon. Erre a törekvésre a legutolsó példa az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § d) pontjának azon (2012. janiár 1-jétől elő) előírása, hogy a társaság ügyvezetésre jogosult tagja – amennyiben nem rendelkezik munkaszerződéssel az ügyvezetői teendőkre – társas vállalkozónak minősül.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába teszi lehetővé a Ptk. 3:112. §-a, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lássa el, ezt a Tbj. „felülírja”, miszerint a tulajdonos tag ügyvezető megbízási szerződése esetében társas vállalkozói jogviszonyt kell vélelmezni. E jogviszony pedig akár díjazás hiányában is biztosítási kötelezettséget keletkeztet, illetve járulékfizetéssel járhat.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, milyen lehetőségek vannak ügyvezető utáni járulékfizetés csökkentésének!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Miközben a jogalkotó gyártja az egymásnak ellentmondó előírásokat, én jól szórakozom.
Alapvetően azzal a véleménnyel értek egyet, miszerint nincs munkaviszony bérfizetés nélkül. Ugyanakkor egy gyakorló munkaügyi bíró hívta fel arra egy előadásán a figyelmet, hogy a munkabérről nem egyoldalú, hanem egyezség alapján lemondhat a munkavállaló. Ezt az Mt. 163. szakaszához fűzött kommentár ugyancsak megerősíti. Ezzel a gondolattal „eljátszva” írtam meg ezt cikket, figyelemmel arra is, hogy a gyakorlatban is találkoztam már ezzel a megoldással, amitől – talán nem kell nyomatékkal – óvva is intettem az olvasókat.
Sokkal inkább járhatónak tartom a részmunkaidőre kötött munkaszerződést – ami természetesen nem keletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt – és a járulékokat valamint a szociális hozzájárulási adót csak a tényleges munkabér után kell megfizetni.
Ugyanakkor mindez arra is rámutat, hogy a Ptk. Mt. előírásai nem egyszer ellentmondásban állnak a társadalombiztosítási jogszabályok előírásaival.
Rengeteg fajta olyan jogviszony van, amire a Munka tvk az érvényes, tehát ez az általános szabályozás. Ehhez képest speciális az ügyvezető munkaviszonya, amit a korábbi Gt nyíltan megengedett, most meg a diszpozitív szabályozás meg nem tilt. Szóval a jogalkotó addig "helyezkedett" a kilencvenes évek tiltó magatartásából, hogy megengedő szabályozás és hivatali jogértelmezés lett belőle.
Van itt mégvalami, amit az NGM-NAV páros "összehozott" az elmúlt években.
Ha a társas vállalkozó munkaviszonyban látja el a feladatokat, akkor az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatásban el kell érnie legalább a minimálbért. Miután az ügyvezetés nem igényel középfokú végzettséget, így nem kötelező eltérni a szokásos minimálbértől. Míg a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja esetében csupán egyszeres szorzót kell alkalmazni, addig a tag + ügyvezető, tehát "társas vállalkozó" legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti a járulékokat.
Ez utóbbinak az az oka, hogy a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett összeg.
Bár a munkaviszony is csak egy az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyokat típusai közt, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV álláspontja szerint a munkabért kell alapul venni és nem a minimálbér 112,5%-át. Ez a vélemény annak ellenére került kibocsátásra, hogy a törvény 457.§-a a tag esetére is a bármely adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyt hivatkozza és ehhez már 112,5%-os mértékkel rendeli megállapítani a szociális hozzájárulási adó alapját.
Akár havi 1 órás munkaviszony fennállása esetén se lehet társas vállalkozónak tekinteni a munkaviszonyban álló tagot. A havi 1 órás munkaviszony munkabér akár havi 1000 Ft is lehet. A NAV már "dolgozik" azon, hogy a T1041-es nyomtatványán a heti munkaidőre tört számot is be lehessen írni.
Bizony.
Úgyhogy itt az ideje, hogy a jogalkotó észbe kapjon, mert ezt már jogértelmezéssel nem tudják helyre tenni.
Egyetértek P_anka hozzászólásával.
Véleményem szerint közös megegyezéssel sem lehet bérfizetés nélkül munkaviszonyban ellátni az ügyvezetést.
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
136. § (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.
165. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a)84 a 136. § (1) és (2) bekezdésében...
foglaltaktól nem térhet el.