Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban

Megosztás Tetszik

Melyik jogviszonyában, mennyi és milyen társadalombiztosítási járulékokat kell fizetnie a többes vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

Olvasónk a következőket tudakolta: Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is, és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek, és miért fizet sok vállalkozó legalább a minimálbér másfélszerese után járulékot? Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft.-ben bejelenteni és járulékot fizetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A tagok döntésén múlik, hogy

-          a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, azaz a munka törvénykönyve, vagy

-          a megbízás, azaz a Ptk. alapján folytatják a tevékenységüket.

Sajnos nem írta meg, hogy a kisadózó személy, aki egyben a kft. ügyvezetője, a kft.-ben milyen jogviszonyban látja el a feladatát.

Ha a tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. (Minimálbér: havi   127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) Amennyiben a munkavállaló feladatai elláthatók részmunkaidőben, akkor természetesen részmunkaidős foglalkoztatásra is sor kerülhet. A fenti minimális munkabér ez esetben arányosan csökkenhető a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában.

Munkaviszonyban – ha ellátható az ügyvezetés – napi 1 vagy 2 órában is dolgozhat az ügyvezető. Ha a nem nyugdíjas tag munkaviszonya heti 36 óránál kevesebb, akkor kisadózóként az egyéni vállalkozó főállású kisadózónak minősül és köteles havi 50 ezer forint tételes adót fizetni.

Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül.

A hatályos szabály alapján: Nem lesz főállású kisadózó az, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Azaz egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a kft.-ben társas vállalkozó mint ügyvezető, akkor a kisadózó nem lesz főállású kisadózó.

A kft.-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok szerint, azaz a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér. A kft. 22 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet, amelynek alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Minimálbér: havi   127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.

A társas vállalkozóként is dolgozó kisadózó egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózónak minősül és havi 25 ezer forint tételes adót fizet.