adozona.hu
Tud róla, hogy társas vállalkozó? Ezen múlnak a járulékai
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tud_rola_hogy_tarsas_vallalkozo_Ezen_mulik__SHO55W
Tud róla, hogy társas vállalkozó? Ezen múlnak a járulékai
Ügyvezetők társadalombiztosítási közteherfizetésekor több válaszomban is írtam, hogy ha a kft. vagy a bt. tagja megbízásban ügyvezetést lát el – és egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban – akkor társas vállalkozónak minősül. Többen kérdezték, hogy miért szerepeltetem a válaszban azt a feltételt, hogy egyéb személyes közreműködése nincs, azaz nem áll tagsági jogviszonyban. Alábbi cikkben a fenti szabály részletes magyarázatát olvashatják.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) részletesen felsorolja a társas vállalkozókat. A társas vállalkozó fogalmával azért kell tisztában lenni, mert a társas vállalkozó köteles legalább az úgynevezett minimális alapok szerint megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Azaz, a 10 százalék nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a 27 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után kell fizetni. (Minimálbér: 2016. évben havi bruttó 111 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi bruttó 129 ezer forint).
Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, akkor az lesz a társadalombiztosítási közterhek alapja.
Az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontjának 5. alpontja szabályozza, hogy az ügyvezetést ellátó tag, mikor minősül társas vállalkozónak. A szabály a következő:
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen szabályokat kell figyelembe venni a társas vállalkozói jogviszony meghatározásánál!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (2)
Tisztelt Hozzászóló!
Nincs ellentmondás az Ön által felvetett részben. Két esetet különítettem el egymástól: "Azaz, ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül. Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, akkor két jogviszonya áll fenn..."
Ön is azzal kezdi a válaszadást, hogy már nagyon sokszor foglalkoztak a szakértők ezzel a témával. Nem érzik, hogy nincs rendben a törvény, hogy ennyiszer kell foglalkozni a tagsági jogviszonnyal???
És még mindig nem érti senki.
Például hogyan kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon az ügyvezető kettős jogviszonyát??? A társasági szerződésben megbízási jogviszony van megjelölve, akkor ebben az esetben hogyan lesz tagi jogviszonyban?? mit kell jelenteni - megbízást, vagy tagi jogviszonyt??
A fenti szakvéleményében feltételként szabja meg, hogy akkor lesz társas vállalkozó, ha a 3. pont szerint nem társas vállalkozó. De a következő mondatban megfogalmazza: "Azaz, ha a tag megbízásban csak ügyvezetést lát el, akkor társas vállalkozónak minősül"
Szerintem ez a mondat üti az előzőeket.
Miért nem lehet kimondani, hogy aki tag, az társas vállalkozó, ha nem munkaviszonyban van. Miért kell bekavarni a megbízást.
Megbízásos akkor lehet, ha nem tag - szerintem.
Mivel a tag ügyvezető, minden esetben személyesen közreműködik, vagy ha nem, akkor is meg kell fizetnie a minimum járulékot.
Lehet hogy nem jól gondolom, de le kellene már tisztulnia ennek a fogalomnak, mivel 25 éve könyvelek társaságoknak és ez azóta probléma.
Mária