Több lábon állók járulékfizetése

Megosztás Tetszik

Gyakori, hogy valaki egyidejűleg katás egyéni vállalkozó, esetleg őstermelő, s mellette tagi jogviszonyban is van. Hol kell megfizetnie a járulékokat? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.

KÉRDÉS:

Olvasónk két kérdésben kért segítséget. 1. Egy főállású őstermelő előző évi bevétele után fizeti a járulékokat. Emellett egy kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban mint tulajdonos, jövedelme ebből a jogviszonyból nem származik. Helyes-e, hogy ezek alapján főállású őstermelőként biztosított, vagy a tagi jogviszonyban lenne elsődlegesen járulékfizetési kötelezettsége? 2. Egy őstermelő érvényes betétlappal rendelkezik 2017. 01. 01-jétől. 2016-ban a mezőgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozásban végezte, 2017-től őstermelő. Azonban a NAV törzsadatokban még nem jelentette át a tevékenységet egyéni vállalkozásban végzett tevékenységből magánszemély által végzett tevékenységgé. Mikortól számítanak a bevételek és költségek az őstermelői tevékenységbe? A betétlap érvényesítéstől vagy amikor a NAV törzsadatban is változtatva lesz?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az érintett személy ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak minősül és havi minimális járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy őstermelőként nem terjed ki rá a biztosítás és nem kell járulékot fizetnie sem. További lehetőség, hogy az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el, de őstermelőként ebben az esetben sem lesz biztosított, hiszen más jogviszonyában fennálló biztosítása ezt kizárja.

A betétlap érvényesítésétől számolhat el őstermelőként bevételt, illetve költséget.

KÉRDÉS:

Egyszemélyes kft. társaság vállalkozója katás egyéni vállalkozást indítana. Kérdésem, hogy az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése elegendő ahhoz, hogy a kft.-ben ne legyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Vagy ahhoz a magasabb tételes összeget kell megfizetni a katás egyéni vállalkozásban?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Sajnos nem elég, de még a havi 75 ezer forint is „kevés” volna. Az említett kft. tulajdonosa az ügyvezetői státuszára tekintettel a kft.-ben társas vállalkozónak minősül és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. E kötelezettségét a kisadózói jogviszonya nem befolyásolja, ellenben kisadózóként nem minősül főállásúnak, és csak havi 25 ezer forintos kata terheli. (Tehát az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, illetve a kisadózói jogviszony együttes fennállása esetén a vállalkozói az „erősebb”, míg a kisadózói jogviszony fennállása az egyéni vagy társas vállalkozói kötelezettségekre semmilyen hatással sincs.)