hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tb végelszámoláskor munkaviszonyban, megbízásban

  • adozona.hu

Többen kérdezték, kell-e tb-járulékokat fizetni a végelszámoló után, ha feladatát a társaság tagjaként, munkaviszonyban, vagy megbízásban látja el. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

1. kérdés: Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt bt. beltagja után, akinek nincs máshol biztosítási jogviszonya és ő a végelszámoló is? A vállalkozás rögzíti, hogy nem folytatja az üzleti tevékenységét a végelszámolás kezdő napjától. Ki lehet valamilyen formában kerülni a járulékfizetési kötelezettséget?

Válasz: a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény rögzíti, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Ugyancsak a 2006. évi V. törvényben került szabályozásra, hogy a cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a polgári törvénykönyvben foglalt vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor ugyanakkor rendelkezik a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is.

A polgári törvénykönyv alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. Ha a végelszámoló munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből levonásra kerül az szja-előlegen túl

  • a 10 százalék nyugdíjjárulék,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
  • a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Megtakarítani csak azzal lehet, ha a végelszámolás ellátható részmunkaidőben, akkor a minimális bér a részmunkaidő arányában csökkenthető.

Megbízás: ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a feladatait végelszámolóként, akkor társas vállalkozónak minősül. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

  • 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát.

(Minimálbér: havi   111 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz 129 ezer forint, középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)

2. kérdés: Végelszámolás alatt levő társaság megbízott végelszámolójának milyen tb-járulék fizetési kötelezettsége keletkezik, ha egyébként nincs semmilyen olyan jogviszonyban, mely tb-járulék fizetési kötelezettséggel járna, saját maga után fizeti az egészségügyi hozzájárulás összegét, és a végelszámolásért díjazást nem kap?

Válasz: Az Ön által leírtak szerint a végelszámoló megbízásban látja el a feladatát. Ez esetben különbséget kell tenni arra vonatkozóan, hogy a végelszámoló a társaság tagja vagy sem.

Ha a gazdasági társaság végelszámolója a társaság tagja, és a tag megbízásban látja el a végelszámolói feladatokat, akkor társas vállalkozói jogviszonyban állónak kell tekinteni.  Társas vállalkozóként a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

  • 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
  • 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
  • 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a végelszámoló mint vezető tisztségviselő ingyen látja el a feladatát.

Ha a végelszámoló sajátjogú nyugellátásban részesülő társas vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató

  • vállalkozó után a vállalkozás havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot,
  • a vállalkozó pedig, ha vesz fel jövedelmet 10 százalék nyugdíjjárulékot

fizet.

Ha a végelszámoló nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a nem nyugdíjas végelszámolói tevékenységért járó díjazás – a személyi jövedelemadó előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni

  • a 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint
  • a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot

A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző végelszámoló megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben a járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 27 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.

Továbbá az ingyenesen ellátott végelszámolás kapcsán meg kell jegyezni, hogy ha a végelszámoló nem áll más biztosítási jogviszonyban és a társadalombiztosítási ellátásokról és azok fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. §-a alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, és minimum egy éve rendelkezik magyar lakcímmel, akkor fizetnie kell a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink