Társadalombiztosítási szabályok a Brexit után

Megosztás Tetszik

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból. Ezt követte egy átmeneti időszak tavaly év végéig. Idén január 1-jétől az Egyesült Királyság már az Európai Unión (EU) kívüli országnak számít, de mégis olyan állam, amely többoldalú nemzetközi szerződéssel rendelkezik a közösség tagországaival, így Magyarországgal is. Ez különösen fontos, mert a magyar társadalombiztosítási kötelezettségeket a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Ez a többoldalú szerződés – melyet alkalmazni kell a Nagy-Britanniában tartózkodó, ott tartósan vagy ideiglenesen dolgozó magyar magánszemélyek és az onnan hazánkba érkező egyesült királyságbeli állampolgárok (sőt meghatározott feltételek teljesülésekor az úgynevezett harmadik országbeli állampolgárok, valamint családtagjaik) tekintetében – magában foglalja

‒ a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia Közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást (a továbbiakban kilépési megállapodást) [https://ec.europa.eu/info/relations-united-kingdom/eu-uk-withdrawal-agreement_hu], valamint a

‒ 2020. december 24-én elfogadott Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban együttműködési megállapodást) [https://ec.europa.eu/info/relations-united-kingdom/eu-uk-trade-and-cooperation-agreement_hu].

A kilépési megállapodás alapján meghatározható a személyi kör, amelyre a koordinációs rendeleteket kell alkalmazni mindaddig, ameddig az adott személy megszakítás nélkül valamely tagállamot és az Egyesült Királyságot egyidejűleg érintő helyzetben marad.

Az együttműködési megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv része (SSC) vonatkozik azokra a személyekre, akik egy vagy több állam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint az ő családtagjaikra és túlélő hozzátartozóikra. Többek között itt olvashatunk az alapelvi előírásokról, az egyenlő bánásmódról, az időszakok összeszámításáról, az ellátások halmozódásának tilalmáról, valamint az ellátások exportálhatóságáról.

A foglalkoztatási jogviszony alapvetően meghatározza, hogy a magánszemélynek melyik országban keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Például egy angol munkaviszonyban dolgozó magyar munkavállaló az Egyesült-Királyságban biztosított, míg egy magyar munkaviszonyban dolgozó brit állampolgár Magyarországon. Ha a jogviszony és a munkavégzés helye különbözik, mert a magánszemély kiküldetésben dolgozik, vagy tevékenységét több ország területén végzi, esetleg egyik országban munkavállaló míg a másikban igazgatósági tisztséget tölt be, akkor a járulékfizetési kötelezettség meghatározásához figyelemmel kell lenni az egy állam joghatóságának elvére.

Az egy állam joghatóságának elve azt jelenti, hogy az unióban érvényes szabályokhoz hasonlóan fő szabály szerint a társadalombiztosítási kötelezettség a munkavégzés helyén keletkezik. Ennek alapján az angol jogviszonyban az Egyesült Királyság területén dolgozó magyar állampolgár az angol társadalombiztosítás hatálya alá tartozik mindaddig, amíg a munkát az Egyesült Királyság területén végzi.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen bejelentési kötelezettségük vannak az érintett magánszemélyeknek, milyen speciális szabályok vonatkoznak a kiküldetésben lévőkre.