Táppénzügy: ezt is tudni kell az egyszerűsített foglalkoztatásról

Megosztás Tetszik

Alkalmi munkavállalónk munka közben balesetet szenvedett, eltörött a lába. Ez üzemi balesetnek minősül-e? Mire, meddig jogosult a dolgozó? Ha ezt a dolgozót a következő héttől alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, mikor, mire, meddig jogosult? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 10. paragrafusának (1) bekezdése értelmében az alkalmi munkavállaló nem minősül biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ez azt jelenti, hogy noha – mivel munka közben érte a baleset – valószínűleg megállapítható annak üzemisége, de ez csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosítja. Baleseti táppénz tehát nem illeti meg.

Ha a dolgozó munkaviszonyt létesít, biztosítottá válik, és annyi napra lesz jogosult táppénzre, ahány nap folyamatos biztosítási ideje van. (Ez lehet, hogy több, de az is lehet, hogy csak az érintett cégnél biztosításban töltött napok számával lesz azonos.) Ha ka eresőképtelensége miatt nem tud munkát végezni (hiszen eltörött a lába), és táppénzre sem jogosult, akkor szünetel a biztosítása.

Ha az említett munkavállaló például 2017. június 2-ától július 31-éig munkaviszonyban állt, és 08. 21-én ismét munkaviszonyt létesít, akkor 61 nap folyamatos biztosítási ideje lesz, és augusztus 22-étől (illetve a betegszabadság leteltétől) ennyi napra táppénzre is jogosult lehet. De előzetes folyamatos (30 napnál hosszabb „szünetet” nem tartalmazó) biztosítási idő nélkül sajnos nincs táppénzjogosultsága – ecsetelte szakértőnk. 

Természetesen más volna a helyzet, ha nem alkalmi, hanem „normál” munkaviszonyban érte volna a baleset. Ebben az esetben a biztosítási idő tartamától függetlenül akár egy évig is megilletné a táppénz, de ez a lehetőség nem áll fenn.

A dolgozó számára egyébként a baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azt jelenti, hogy az üzemi balesetből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – neki is százszázalékos mértékű támogatás jár.

Ez azonban nem mentesíti őt az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, abban az esetben, ha nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve e jogviszonyában a biztosítása szünetel (például azért, mert a keresőképtelensége miatt nem végez munkát, és nem jogosult táppénzre sem).