Így hat a nyugdíjra az arányos szolgálati idő

Megosztás Tetszik

Mit jelent az arányos szolgálati idő és hogyan kell kiszámítani? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Az 1997. december 31-ét követően fennállt munkavégzés alapján a társadalombiztosítási szabályok szempontjából szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, és az előírt nyugdíjjárulékot meg is fizette, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó rendelkezései pedig meghatározzák, hogy a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 napot kell egy évnek tekinteni.

Az arányos szolgálati idő fogalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 1998. január 1-jétől hatályos 39. §-a vezette be, melynek rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Ennek megfelelően a Tny. 39. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. § alkalmazása során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati idő számításának részletes szabályait pedig a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 56–57. §-ai tartalmazzák.

Szakértőnk felhívta olvasónk figyelmét, hogy a nyugdíj megállapítása szempontjából különválik a nyugdíjjogosultság megállapítása, valamint a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vehető szolgálati idő tartama. A szabályozás szerint a nyugdíjjogosultság megállapítása során a biztosítási idő teljes időtartamát figyelembe kell venni, az arányosítást kizárólag a nyugdíj összegének megállapításakor kell alkalmazni.

Az arányos szolgálati idő számítását minden esetben a nyugdíjbiztosítási szervek végzik, mely számítási módszert szakértőnk az alábbiakban mutatta be:

Ha például valakit 2015. február 1-jétől részmunkaidőben foglalkoztatnak és az e biztosítási jogviszonyából elért kereset 2015-ben 335 500 ezer forint (30 500x11) lesz, ezért mivel a keresete kevesebb az adott időszakra figyelembe vehető minimálbér összegénél (105 000 x 11 = 1 155 000 forint), 2015 évre arányos szolgálati időt kell számolni.

2015. február 1-jétől 2015. december 31-éig a saját jogú nyugellátásra való jogosultság szempontjából 334 nap szolgálati időt szerez a jogosult, ugyanakkor a majdani nyugellátása összegének megállapításakor, az átlagkeresetnek a szolgálati idő függvényében megállapításra kerülő mértéke szempontjából, 2015 évre viszont, a minimálbér arányában kiszámolt idő kerül majd figyelembe vételre szolgálati időként. [(11x30 500 forint / 11x105 000 forint = 0,2904) szorozva az adott időszak naptári napjainak számával (334x0,2904 =96,9936 kerekítve 97 nap. 2015. évben tehát a nyugdíj összegének kiszámítása szempontjából nem 334 nap, hanem csak 97 nap szolgálati időt fog szerezni.

Feltételezve, hogy 2016. évben is hasonló munkaidőben és bérezéssel foglalkoztatják a példában szereplő személyt, és a minimálbér összege sem fog az idei év összegéhez képest változni, 2016-ban a részmunkaidős foglalkoztatása alapján a nyugdíjjogosultság szempontjából 366 nap szolgálati idő fog szerezni, a nyugdíj összegének kiszámítása szempontjából viszont csupán 107 nap szolgálati időt fog szerezni. [12x30 500 / 12x 105 000 forint = 0,2904 megszorozva az adott év naptári napjaival 366x0,2904=106,3142 kerekítve 107 nap.]

A fentiek alapján látható, hogy míg a nyugdíjjogosultság szempontjából 2015. február 1-jétől 2016. december 31-éig a teljes időtartam – 699 nap – szolgálati időként elismerésre kerülhet, a nyugdíj összegének kiszámítása szempontjából a teljes időtartamra csupán 214 nap szolgálati időt fog szerezni, mely alapján nyugellátásként az átlagkereset kisebb százaléka lesz megállapítható a jogosult részére. (36-40 év közötti szolgálati idő esetén a nyugellátás mértéke évenként 1,5 százalékkal nő, míg 40 év feletti szolgálati idő esetén minden további egy év 2 százalékkal növeli a nyugellátás mértékét.)