hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szochokedvezmény szakképzettséget nem igénylő munkakörökre

  • Bagdi Lajos, adótanácsadás üzletágvezető, Niveus Consulting Group Kft.

A szociális hozzájárulási adóban mekkora kedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után? Kik sorolhatók ebbe a kategóriába? Hogyan érvényesíthető (akár visszamenőleg is) a kedvezmény? Összefoglaltuk.

Bár sokszor elhangzik, hogy Magyarország nem „összeszerelő üzem”, a tények és a számok mégis sokszor mást mutatnak. Több autógyártó és nagyon sok, a járműiparhoz szorosan kapcsolódó beszállító telepedett meg hazánkban és ezek a társaságok különböző kvalitású és végzettségű munkavállalót foglalkoztatnak.

Az adópolitika is sok tekintetben hozzájárult ezen beruházások ösztönzéséhez, gondoljunk csak régről a beruházási adókedvezményre, de akár a mai napig hatályban lévő fejlesztési adókedvezményre, illetve egyéb tevékenységi / térségi adókedvezményekre.

A foglalkoztatáspolitika is igazodott ehhez az igényhez és többek között járulékkedvezményekkel igyekezett vonzóvá tenni a befektetők számára Magyarországot.

Az egyik jelentős – és sokak által méltatlanul elfeledett – kedvezmény a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak szociális hozzájárulásiadó-kedvezménye.

Jogszabályi háttér

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 461. §-a 2013. január 1. és 2018. december 31. között volt hatályos, amely alapján:

„A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.”  

„Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.”

„A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.”

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 10. §-a 2019. január 1-jétől kezdve hatályos, amely alapján:

„A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör),6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör) munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.”

Olvassa el az Adózóna társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb írásait, valamint a HVG TB 2021 különszámát is!

„Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény, amely egész hónapban megilleti a kifizetőt, egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.”

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények utóbbi években elérhető mértékét az alábbi táblázat szemlélteti: 

Időszak

Szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke (személy / hó)

Maximum mérték (személy / hó)

2015. év

bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 13,5%-a

13 500 Ft

2016. év

bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 13,5%-a

13 500 Ft

2017. év

bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 11%-a

11 000 Ft

2018. év

bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 9,75%-a

9 750 Ft

2019. I. félév

bruttó munkabér, de legfeljebb 149 000 forint (minimálbér) 9,75%-a

14 527,5 Ft

2019. II. félév

bruttó munkabér, de legfeljebb 149 000 forint (minimálbér) 8,75%-a

13 037,5 Ft

2020. I. félév

bruttó munkabér, de legfeljebb 161 000 forint (minimálbér) 8,75%-a

14 087,5 Ft

2020. II. félév

bruttó munkabér, de legfeljebb 161 000 forint (minimálbér) 7,75%-a

12 477,5 Ft

2021.

bruttó munkabér, de legfeljebb 167 400 forint (minimálbér) 7,75%-a

12 973,5 Ft

A fenti táblázatból látszik, hogy a kedvezmény személyenkénti összege a 2018-ig tartó csökkenés után 2019-től újra jelentősen emelkedett a minimálbérhez kötés eredményeképpen.

Az adókedvezmény összegét a kifizetőnek havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítania.

Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Mindezek alapján adott hónap közben be vagy kilépő munkavállalók esetében az adott időszakra vonatkozó bérre is a fentieknek megfelelően lehet elszámolni a kedvezményt.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy ki számít szakképzetlen munkavállalónak, továbbá, hogy mire kell ügyelni a kedvezmény – visszamenőleges – érvényesítésénél!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink