hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rokkantsági járadék ügyében hozott elvi döntést a Kúria

  • adozona.hu

A rokkantsági járadék megszüntetése tárgyában 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható a 83/1987. MT-rendelet módosított 3. paragrafusa, amely az ellátás megszüntetésére a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazását írja elő – mondta ki ítéletében a Kúria.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv helybenhagyta 2016. január 22-én kelt határozatával a 2015. július 28-án kelt elsőfokú határozatot – amelyben az alperes azért szüntette meg a felperes részére 2009. november 1-jétől folyósított rokkantsági járadékot, mert az egészségkárosodása az elsőfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint nem érte el a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. MT-rendelet (MTr.) 1. paragrafusának (1) bekezdése által előírt 80 százalékos mértéket – az MTr. 2016. január 1-jétől hatályos 1. paragrafusának (1) bekezdése alapján. A felperes egészségkárosodása az NRSZH másodfokú szakértői bizottsága szerint sem érte el a jogszabályban előírt mértéket.

A munkaügyi bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte. A bíróság a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett orvosszakértői vélemények alapján megállapította, hogy a felperes korábbi, a rokkantsági járadékra való jogosultságát megalapozó betegségeiből az ellátás megszüntetéséig nem gyógyult fel, és azt is, hogy az MTr.-nek az elsőfokú határozat meghozatalakor hatályos rendelkezései – a Kúria korábbi határozataival (Mfv.III.10.664/2008/5., Mfv.III.11.044/2011/3., Mfv.III.10.676/2014/4.) alátámasztottan – a felperes rokkantsági járadéka megszüntetésére nem adtak lehetőséget.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a Pp. 339/A paragrafusa és az MTr. kormányrendelettel módosított 1. paragrafusának (1) bekezdése és a 3. paragrafusa megsértésére hivatkozva. A Kúria rögzítette, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személyek ellátásának az egészségi állapot felülvizsgálata eredményeként történő megszüntetése tárgyában – az MTr. és a Tny. rendelkezései értelmezésével – a felek és a bíróság által is felhívott, valamint további határozatokban (például Mfv.10.452/2014/8, Mfv.10.480/2015/4.) is állást foglalt. Ezekben a határozatokban a Kúria – a felülvizsgálati érveléssel szemben – nem tett különbséget aszerint, hogy az ellátás megszüntetésével érintett személyek a felülvizsgálatkor/megszüntetéskor betöltötték-e a 25 életévüket.

A munkaügyi bíróság a Kúria határozataival egyező jogértelmezés eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a felperes ellátása egészségi állapotjavulás miatt a 2015-ben hatályos jogszabályok alapján nem volt megszüntethető, és helytállóan állapította meg azt is, hogy arra a felperes esetében a másodfokú határozat meghozatalakor hatályos MTr. sem adott lehetőséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült utóbbi vitás kérdés eldöntése szempontjából annak volt jelentősége, hogy az MTr. 2016. január 1-jétől hatályos, módosított 3. paragrafusát – amelyben a jogalkotó a társadalombiztosítási jogszabályok megfelelő alkalmazását már az ellátás megszüntetésére nézve is elrendelte –, a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyben alkalmazni kellett-e.

Az MTr. 1. paragrafus (1) bekezdése, a 3. §-a és 6. § (1) bekezdése egybevetéséből – helyes értelmezés szerint – az következik, hogy az ellátás megszüntetésével kibővített új 3. paragrafust – a jogalkotó kifejezett rendelkezése hiányában – a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben nem lehetett alkalmazni.

A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kr.-rel bevezetett 3. paragrafus az érintett személyekre a korábbiakhoz képest szigorúbb szabályt tartalmaz. A fentiektől eltérő értelmezés ezért – a Kúria megítélése szerint – ellentétes lenne az alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből származó jogbiztonság és az abból levezetett hátrányos visszamenőleges hatályú jogalkotás és jogértelmezés tilalmával is. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – a Pp. 275. paragrafus (3) bekezdésének alkalmazásával – hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

A rokkantsági járadék megszüntetése tárgyában 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható a 83/1987. MT-rendelet módosított 3. paragrafusa, amely az ellátás megszüntetésére a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazását írja elő, a jogalkotó ez irányú, kifejezett rendelkezése hiányában [MTr. 1. § (1) bekezdés, 3. §, 6. § (1)-(2) bekezdés].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink